Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
Cs[ászári] kirfályi] Adóhivatal, pénzügyi biztossággal szintén léteznek Gyöngyösön. Telekkönyv és árvás bizottmány, melyek a város és vidékére oly nagy jótékonyságára voltak, fájdalom, 1861-ik évben életbe lépett megyei rendszer végzése folytán innen Egerbe tétettek által, de mert városi közönségünk érdeke úgy kívánja, reménységünk van azt visszanyerhetni. Tűzoltó eszközei elég számmal vannak, különben a városi nép a tűzoltásban országos hírt és nevet szerzett már eddig is magának. Élet- s vagyontbiztosító társulat ügynöksége több van a városban. Az Első Magyar Biztosító Társulat jelenleg a legnagyobb pártfogásnak örvend, mely temetkezési biztosításokat is elfogad. A várost négy főutca szeli keresztül, éspedig keletről bene utca, mely a város tulajdonában levő Bene puszta felé folyásáról neveztetett, nyugatról tó utca, mely helyt hajdantától vízállás vala, délről csap utca, majd ugyanaz csapó utca. Több állítások vannak a csap utca nevezet mellett, mely onnan származtatnék, hogy midőn a város a szabad bormérési jogot nyerte, azon utcában üttetett hordó legelőbb csapra, Csapó utca név mellett kevesebb nyilatkozat áll, úgy gondolkodva, mintha utcában több csapó s vastag szürposztós mesterek laktak, északról Solymos utca, mely Solymos községe felé folyásától neveztetik. Külvárosok vannak, nyugatról az úgynevezett Lőrincz város, hol hajdanta néhai báró Orczy Lőrincnek majorsági szőlei valának, midőn Gyöngyösön a keleti részen a most legjelesebb úri házat építtetni akarván, s ott több szegény lakosok apró házikói állottak, azok onnan kibecsültettek és házaik értékén felül az érintett szőlők részükre házhelyeknek osztattak, délről Jeruzsálem város, hol régebben temetőhely volt, s a városi nép szaporodásával házhelyekül kiosztatván, a telkek kijelölése alkalmával még találtattak benne síremlékek, keresztek, miről tréfásan kitalálta a nép az új telepítés Jeruzsálem nevét. Vannak még Alsó-, Felső Új város, Kis- és nagy hóstya nevezet alatt külvárosi részek, melyek azonban topográfiai jelentőséggel nem bírnak. A város határában, éspedig először szántóföldbeli dűlőnevek vannak következők; keletről dél felé Gy. Halász község felől: Szurdokallyi düllő, a felette lévő alsó szurdoki szőlők után nevezve, Kőkút lápossá, hajdanta e tér közlegelő lévén, s ott egy kőkerítésü itatókút volt. Adácsi útra járó, az Adács községébe vezető úttól, plágák alja, a felette lévő plága 28 7 nevü szőlőktől, Mérges mellék, a mellette lévő Mérges folyótól. Északról: Gothardi düllő, mely a Solymos községe határában lévő, s régebben úgynevezett szomszédos dülő után neveztetett, bolypataki düllő, esős időben a földeken összefolyó vizekből szokott szaporodni, itt olykor egy kis bolygó folyócska, mely minthogy csak esős időben jön meg, bolygó pataknak, később bolypataknak neveztetett, s erről neveztetik e dülő is. 28 7 Plaga latin eredetű szó, jelentése ütés, csapás, vágás. - TESZ 1976. III. 223. - A plága szó egyben magyar tájszó, amelynek jelentése tag, oldal. - ÚMT 2002. 4. 525. 102
