Pesty Frigyes: Heves vármegye helynévtára - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 11. (Eger, 2005)
engedélyezés mellett, vállalkozók által állított két tanintézet, hol a leánygyermekek magasb finomságú kézi műveket is tanulmányoznak, van kisdedóvoda is. Református népiskolája négy osztállyal és az izraeliták is 4 osztályú főelemi tanodával. Fürdő 28 5 a város nyugati oldalán, a Kálvária alatt egy szép völgyben, szőlők és fasorok között, mint ékes ligetben fekszik a timsós-vasas gyógyfürdő, mely az 1852-ik évben vétetett először Rottenbacher bécsi tanár által vegybontás alá, 1859-ik évben ez megűjíttatott, midőn a Magyar Természettudományi Társulat jóváhagyását is megnyerte, ezen fürdő szomszédságában van a tégla- és cserépzsindely égetőhely is. 28 6 Van gőzmalom és vízimalmai a Bene pusztáján 28, a városban 8. A Benén azon felül szürposztót és kendert törő kalló is van 9, van a városban olajgyár és több bőr-, ecet- és szeszgyárak. Utazási intézete van kettő, mely Pest-Gyöngyös és Eger között a közlekedést, a szombati napot kivéve, naponta eszközli. Az utasok kényelméről vendéglők tekintetéből elegendőképpen gondoskodva van. A város közepén fekszik a jó hírben álló Magyar Királyhoz címzett, az egri úton a Bárány vendéglő, azon kívül vannak még több; így az Oroszlányhoz, Veres ökörhöz, Kacsához, Farkashoz, Remetéhez stb. cimzett vendéglők, több kávéházak és sercsarnokok is, hol naponként a kedvelt pesti kőbányai friss sört kaphatni és van két cukrászat is. A város területén északról délre keresztülfoly a nagy- és kis patak, a kis patak több malmot hajt, és olykor a vize kieresztetvén a Solymos és Csapó utcát, úgy a belső piacot is kitisztítja, a város dél felőli végén saját medrébe visszafolyik, nyugatra, a várostól nem messze foly a Toka pataka, nevének származtatása nem tudatik, keletről pedig a kis mérges, a külső- v[agy] baromvásár és szőlők között a nagy mérges éppen a város szélén, a két utóbbi áradások alkalmával gyakorta sebes rohanásról neveztetik. A Toka pataka a Gy.Oroszi, nagy és kis patak és a nagy mérges a Solymosi, a kis mérges patak a Bene pusztai hegyekből veszi eredetét. A város Bene pusztájának területén, mely a városhoz 3Á óra járás, van a városnak kőbányája, nagy erdeje, igen hasznos legelővel, mely határban kőszénerek, vas- és üvegtartalmú kövek találtatnak, a város határában igen jó föveny, kavics, fehér homok és sárga agyag is van. A város önálló lévén, a polgármester két tanácsnokkal a közigazgatási, tanácstörvényszék: a bíró 4 tanácsnokkal a polgári, a kapitányi hivatal a rendőri ügyeket, melyek külön-külön az említett osztályoknál évenként egypár ezerszámra mennek, kezeli, 60 tagból álló gazdászata is van. 28 5 A gyöngyösi timsós fürdő 1840-1922 közötti múltjára lásd CSIFFÁRY G. 1998a. 47-51. 28 6 A gyöngyösi Kálvária parti téglaégető történetére lásd CSIFFÁRY G. 1996. 111112. 101
