Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)
Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig
parancsnokai pedig Perczel Sándor és Henryk Rembowski őrnagyok lettek. Létrejött egy tartalékdandár is Bobory Kálmán huszár őrnagy parancsnoksága alatt. A Zemplén megyei különítmény névleges parancsnoka Besze János nemzetőr őrnagy lett, azonban azt ténylegesen inkább Wladislaw Tchórznicki őrnagy vezényelte. A Szepes vármegyében létező alakulatok (19. honvédzászlóalj, nemzetőri vadászszázadok, 4 ágyú) vezénylete meglehetősen zavaros volt. A 19. honvédzászlóalj ideiglenesen Driska Szilárd százados vezénylete alatt állt, de a vármegyei hatóságok vele szemben Barta András százados kinevezését szorgalmazták. így az ottani erőkkel ténylegesen gr. Csáky László főispán és kormánybiztos rendelkezett. Mészáros alárendeltségébe tartozott a Beregben alakuló 21. és a Máramarosban állomásozó 22. honvédzászlóalj is. A tervezett hadmüveletekben velük is számoltak, különösen a térben közelebb elhelyezkedő 21. honvédzászlóaljjal. Ezen erők Rapaic Dániel őrnagynak, a 22. honvédzászlóalj parancsnokának voltak alárendelve, de gyakorlatilag a megyei kormánybiztosok, különösen Szintay János erős befolyással voltak alkalmazásukra. 3 2 A hadtest tüzérparancsnoka Friwisz Ferenc százados lett, aki a budaméri vereség után érkezett a miskolci táborba. A 25 lövegre növekedett tüzérséget 4 ütegbe osztották be, azonban abból csak a 2. és a 3. számított 8 löveges egész ütegnek. Komoly erőfeszítések történtek arra, hogy a különböző lövedékekből megfelelő mennyiséggel legyenek ellátva. Külön problémát jelentett a tüzérséghez szükséges szekerészkar megszervezése, mivel az ütegek kezdetben csak tényleges tüzérekkel rendelkeztek. A hajtói gyakorlattal rendelkező egyéneket a honvédzászlóaljak állományából emelték ki, s adták át a tüzérségnek. A tüzérségi szekerészkar szervezése még január első napjaiban, a Kassa felé történő előrenyomulás idején is tartott. 3 3 A lőszertár (mozgó lőszertartalék) parancsnoka Bydeskuthy Ernő százados lett. A legnagyobb probléma itt a különböző kézi lőfegyverekbe való lőszerek biztosítása volt. Arra törekedtek, hogy a katonáknak kiosztott, egy ütközetre kiszabott illetményen (40-60 db) kívül, több ütközeti napnak megfelelő legyen tartalékban. Ezt csak a fővárosból történő folyamatos utánszállítással lehetett elérni, amely más hadszínterek igényei miatt nehezen volt kivitelezhető. 3 4 Miskolcon létrehoztak egy külön fegyvertárat és katonai ruházati bizottmányt is, ezek azonban nem annyira a hadtestparancsnokság, hanem Szemere Bertalan főkormánybiztos és Farkassányi Sámuel tábori élelmezési kormánybiztos alárendeltségébe tartoztak. Ezekbe helyezték el a különböző helyekről, főleg azonban Pestről érkező szállítmányokat, amelyek zömét szinte azonnal ki is osztották. így tényleges raktárkészletük minimális volt. A fegyvertár Soós Ágoston nemzetőr százados, a ruházati bizottmány pedig Almásy János főhadnagy igazgatása alatt állt. A hadtest hadi pénztárának vezetője Holländer Leó százados lett. Saját hadipénztárból elsősorban a katonák zsoldját kellett biztosítani. Az alakulatoknak csak kisebb részét látták el alakulási, illetve kiindulási helyén a decemberi zsolddal, aminek fedezése komoly terhet jelentett a hadtest számára. Altalános problémaként jelentkezett az aprópénz hiánya, ami megnehezítette a nagyobb címletű papírpénzek felváltását. A zsold kifizetésére azonban jobbára csak ezek álltak rendelkezésre. 3 1 A hadtest igazgató főorvosi tisztét december második felében Flór Ferenc főorvos látta el. aki korábban az északkeleti országrész katonai kórházainak a rendezésére lett kiküldve. Kezdeményezésére több alakulathoz, ahol az hiányzott, orvosokat neveztek ki. Megszervezte a miskolci katonai kórházat is, amelyben az orvosi szolgálatot kezdetben az alakulatoktól odavezényelt fő- és alorvosok látták el. Később saját orvosi személyzete lett. A jól működő egészségügyi szolgálatot különösen szükségessé tették a téli megfázások, az elharapózó nemi betegségek (bujakór) és a téli időjárás ellenére is jelentkező kolera. 6 A hadtestnek ugyanakkor nem volt külön hadbírája, így a jelentkező fegyelmi esetek kivizsgálására a 26. és a 42. honvédzászlóaljak hadbírái kaptak megbízást. A többi alakulatnak nem volt hadbírája. 3 7 3 2 Lásd 82., 109., 147., 178., 186., 220., 237., 243., 258., 260., 278., 286., 402. sz. dokumentumok. 3 3 Lásd 138., 167., 208., 242., 368. sz. dokumentumok. "Lásd 120., 176., 187., 220., 273. sz. dokumentumok. 3 5 Lásd 104., 119., 124., 142., 144., 146., 223., 233., 255., 264., 274., 275., 296., 344. sz. dokumentumok. 3 6 Lásd 105., 143., 173., 276. sz. dokumentumok. 3 7 Lásd 245., 272., 287., 288. sz. dokumentumok. -26t
