Az 1848–49-es I. magyar hadtest iratai. Megalakulástól az 1849. január 4-i kassai vereségig - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 9. (Eger, 2002)

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig

Az északi mozgó hadtest létrejötte és tevékenysége az 1849. január 4-i kassai vereségig A hadszervezés kezdetei Felső-Magyarországon A felvidéki vármegyékben már 1848 októberében aggodalomra adott okot, hogy br. Balthasar Simunich cs. kir. altábornagy mintegy 5000 fős hadoszlopa, amelyet Galíciából a Bécs alatt gyülekező császári haderő megerősítésére rendeltek, menetét Magyarországon keresztül akarta végrehajtani. Előőrsei október 13-án a Duklai-szorosnál lépték át a határt. Simunich azonban időközben értesülve Jellacic visszavonulásáról és az október 6-i bécsi forradalomról - még aznap visszavonta őket és hosszabb, de biztosabb útvonalat választott a csatlakozáshoz a Kárpátoktól északra, s újból csak Trencsén vármegyében lépte át a magyar határt. Simunich ellen mozgósították a felvidéki és több távolabb fekvő - pl. Heves - vármegyék nemzetőrségét. A császári hadoszlop menetirányának megváltozása után ezek zöme visszatért otthonába, kivéve azt a közel 900 főt, akik novemberben Pulszky Sándor nemzetőr alezredes vezetésével részt vettek Trencsén vármegyében a Simunich elleni harcokban.

4 A Simunich-hadoszlop elvonulása után sem szűnt meg a fenyegetettség. A betörésnek leginkább kitett Sáros vármegye kormánybiztosa, Irányi Dániel kiküldött kémek által igyekezett felderíteni a Galíciában állomásozó cs. kir. haderő szándékait. Értesüléseiről folyamatosan tájékoztatta az OHB-t és a környező vármegyéket is. November 15-i jelentésében figyelmeztetett egy esetleges újabb Dukla felőli betörés lehetőségére, november 22-én pedig már konkrét híreket közölt az ellenséges csapatok összevonásáról: „December 1-től 10-ig összpontosítás történendik e megye határaihoz közel, jelesül Duklán 3000, Zmigrodon 5000, Jaslón pedig 4000 ember, összesen tehát 12000 ember, nagyobbára Olmütz és Galícia felől; hozzájáruland közhír szerint kiírva hat üteg ágyú. "

5 A védelem megszervezése Pulszky Sándor alezredesre és Irányi Dániel kormánybiztosra hárult. Az előbbi októberben még nemzetőr alezredesként Sáros vármegye egyik nemzetőr zászlóaljának parancsnoka volt. Október 23-án őt bízták meg a Simunich ellenében mozgósított nemzetőrök, s egyéb katonai alakulatok vezényletével. Beosztásában november elejétől változás történt. Az OHB a honvéd újoncozás és az új honvédzászlóaljak felszerelésének előmozdítása érdekében hadmegyékre osztotta fel az országot. Ezek egyike, a 7. eperjesi Északkelet-Magyarország vármegyéire (Szepes, Sáros, Gömör, Torna, Abaúj, Borsod, Heves, Zemplén, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros) terjedt ki, s ennek parancsnokává Pulszkyt nevezték ki, aki alezredesi rangban átkerült a honvédséghez. O a beosztásával járó feladatokkal november folyamán nem igazán tudott foglalkozni, mert a Simunich elleni kirendelés következtében távol volt hadmegyéjétől, s oda november végén a fővárosok érintésével tért vissza. így a novemberi védelmi intézkedések meghozatalában sem játszott különösebb szerepet. Pulszky távollétében a védelmi intézkedések megtétele elsősorban Irányi Dániel kormánybiztosra hárult. O eredetileg Sáros vármegye kormánybiztosa volt. Még tartva Simunich Duklán keresztüli betörésétől, október 14-én arra kérte az OHB-t, hogy őt vagy valaki mást teljhatalommal - vagyis több vármegyére kiterjedő hatáskörrel - ruházzanak fel az eredményesebb védekezés érdekében. Ilyen kinevezésről nem tudunk, viszont Irányi október 23-i OHB-nak írt jelentését már teljhatalmú kormánybiztosként írta alá. Ilyenként is járt el ettől kezdve december közepéig, amikor is ezt a feladatkört átvette tőle a hivatalosan is 4 MOL H 3 HNI 1848:5535. (gr. Haller Ferenc nemzetőr őrnagy október 13-i jelentése az Országos Nemzetőrségi Haditanácsnak; H 2 OHB 1848:1148. (Irányi Dániel október 14-i jelentése), 1848:2038. (Pulszky alezredes október 31-i jelentése); H 92 ONHT 1848:6394. (Bárczay András nemzetőr őrnagy október 21-i jelentése), 1848:6832. (Pulszky alezredes október 29-i jelentése); HML IV-l/a 152. k. 1848:2399., 2412., 2425, 2433; Közlöny 1848. október 19., október 20., október 25., október 29. (október 13-i bártfai, október 15-i eperjesi, október 18-i, késmárki,-október 22-i miskolci sajtótudósítás); Breitl. k. 109-111. 5 MOL H 2 OHB 1848:3921., 3551. (Irányi november 15-i, november 22-i jelentése, utóbbit lásd 1. sz. dokumentum). - 18-