Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger

levél formában készült bizonyos régi jogaikról, törvényeikről és szokásaikról, amelyekkel mindig éltek, és jelenleg is élnek, és amelynek szövege alább befoglalva (következik), s így könyörögtek hozzánk polgáraik részéről, hogy azt a levelet és a benne foglaltakat összességükben és egyenként érvényesnek, hitelesnek és elfogadottnak tartva a mi kiváltságlevelünkbe szóról szóra belefoglalva és beleírva polgárságunk egésze és ezek összes utóda és leszármazottja érdekében jóváhagyni, megszilárdítani és örökös hatályúvá megerősíteni méltóztassunk. Annak a levélnek pedig ez a szövege: Oláh Miklós, Isten irgalmából az egri egyház püspöke, Heves vármegye örökös főispánja, a felséges uralkodó, Ferdinánd úr, a kedvező isteni kegyelem folytán a rómaiak, Magyarország, Csehország stb. királya, Spanyolország stb. infánsa, tanácsos és a Magyar Királyság kancellárja emlékezetül adjuk jelen levelünk szövegével mindenkinek, akit illet, hogy az előrelátó férfiú, Zalay János, Eger városunk polgára elébünk járulva a maga s Eger város és Egri Völgyünk összes polgára nevében és képviseletében bemutatott előttünk bizonyos írásba foglalt cikkelyeket az ő régi jogaikról, törvényeikről és szokásaikról, amelyekkel mindig éltek, és most is élnek, és alázatosan kért bennünket, hogy ezeket a cikkelyeket és a benne foglaltakat összességükben és egyenként érvényesnek, hitelesnek és elfogadottnak ítélvén a mi levelünkbe belefoglalva és beleírva jóváhagyni, megszilárdítani és helybenhagyni, s az összes polgárnak, valamint összes utódaik és leszármazottaik érdekében megújítva örökös hatályúvá megerősíteni méltóztassunk. A cikkelyek szövege pedig ez. Ha kívülálló (férfi) kötött házasságot közöttünk, és az asszony gyermektelenül hal meg, a férjet az ősi javakból negyed rész illeti. Ugyanez legyen, ha az asszony tőle leánygyermeket fogant, és azután (a férj) meghalt; ha pedig voltak közösen szerzett javaik, a teljes javak fele és a másik félnek (a fele) az asszonyt illeti, negyed rész esik a férj osztályrészébe, és ennél a részaránynál fognak maradni örök joggal. Továbbá ha valakinek vannak maga által szerzett ősi jószágai, amiket bármilyen címen másvalaki birtokol, és egy év három napon belül nem tiltja el a birtokost azoktól a javaktól, az említett javak a birtokosnál maradnak, kivéve, ha a tulajdonos távol volt, ugyanis ebben az esetben a végre hazatérő a hazatérése napjától egy év három napig eltilthatja a birtokost, ha pedig árva, akinek javait régtől birtokolják, az árva képviseletében a gyám tilthatja el a birtokost a fent megírt időben, és válthatja vissza magukat a jószágokat. Ha pedig szegénysége miatt nem tudja visszaváltani, legalább eltilthatja, hogy amikor a fiú eléri a törvényes életkort, törvényesen felkereshesse a birtokost öröksége miatt, és ne szenvedjen kárt, ha a gyám az árva ügyeiben hanyagabbul járt el, és nem tiltotta el a birtokost. Továbbá ha valaki elbocsátja másnak a jószágait, és tudomására jut a már gyakran említett egy év három napon belül, hogy valaki eltiltotta azoktól a jószágoktól akkortól birtokolva, bíróságra kell őt idéznie, és ott állva ezeket a szavakat mondani: Biró uram, megtudtam, hogy ő az általam vásárolt jószágokat a magáénak akarja; ha így van, adja vissza a pénzem, és bírja a jószágokat, ne végezzek hiábavaló munkát és költséget. A bíró pedig a köztük zajló ügyet törvényesen 101