Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

borsodi Kistályát, és visszatér (a megyébe) és újra egyesül Maklár falu után, ugyanis ezt négy ágra szakadva középen mintegy szigetként öleli körbe, [...vizét megosztva öntözi az egri püspök vadasparkjait és kertjét, amit négy ágra szakadva körülfog.] Innen a szintén hevesi Abony falu felé siet, lejjebb két hasonlóan hevesi falut érint jobbról, Tárkányt és Farmost pedig balról, így érkezik a hevesi Poroszlóhoz a bal oldali borsodi Lövő puszta felől, és a Kis-Tiszának nevezett Tisza-ágba ömlik. Hemzseg a kövi halacskáktól, pisztrángtól, ameddig a hegyekben van, sőt Tárkány mellett püspöki pisztrángos tó is van, aztán bővelkedik kövi pontyban, fehér keszegben, Abony körül menyhalban és kövi halfajtákban. [Nagy mennyiségű rákot ad.] 6. (10.) Ebbe folyik bele a Szikszó-patak, amely Szűcs fölött ered a hegyekben, s Bocs és Bátor mellett Bakta falu felé haladva Kocs pusztát, Szalókot, Demjént, Kerecsendet és Szikszót érinti - innen nyerte a nevét, jóllehet a folyás helyétől függően különféle elnevezésekkel illetik -, és amint az Abony és Dormánd közti távolságot megteszi, Abony alatt [Farmosnál] az Eger-patakkal egyesül. Jóllehet csak keskeny medre van, [mégis a hótól és júliusban a záporoktól annyira megemelkedik...] 1730 július havában annyira megduzzadt, hogy egy lovas, aki át akart kelni rajta, belefulladt ebbe a patakba, mikor egy éppen akkor áthaladó parasztszekérbe kapaszkodott, mert levetette a ló, és a szekér, nem tudom, mi okból, felborult, s (az ember) a szekérről belezuhant a patakba és odaveszett. [Csörszárka sánc] 7. (11.) Ezenkívül van egy nevezetes árok, ami ezen a környéken látható. A Tiszából lép ki Csege falu fölött és végighalad a borsodi területen egészen az Eger patakig; Abony alatt abba beleveszik, rézsút Dormánd fölött a Szikszó-patak mellett bukkan elő, [...Dormánd fölött rézsútos irányban elhajolva megy a Szikszópatak mellett...] és ott innen elkanyarodva a Tarna folyó felé halad Kál faluig, elfoglalva annak a medrét az egész folyót mély árokban vezeti Zsadányig, [...míg magasra emelkedve kilép a mederből. Azt hinnéd, a Tárnából kitörő mellékág. Ugyanis ahogy ott megjegyeztük, ez így követi kis távolsággal elválasztva. Ettől a vízfolyástól pedig a Tarna felé megy tovább Zsadányig délre tartó mederrel,] s aztán ismét feltűnik és nyugatra fordul, míg a folyó dél felé folyik tovább, érinti Árokszállás falut, nevet ad neki, innen pedig Csány falu felé továbbhaladva - nem tudom, nem túlságosan régi mivoltánál fogva-e -, földdel feltöltődve hol elenyészik, hol ismét felbukkan. Van egy mese, amit a nép terjeszt, hogy ezt a sáncot az egykori Csers király vagy királynő ásatta mély árkokkal, és a Tiszától egészen a Dunáig vezetett azért, hogy a folyót másfelé vezetve innét oda gyorsabb legyen az út. Ezért az építményt a helybeli lakosság máig is Cserszárkának, (azaz) Csersz árkának nevezi. Bizony feltűnő az építmény hosszú fennmaradása. Ugyanis a többé-kevésbé mély árok két öl magas töltéssel nemcsak folyamatosan húzódik, hanem - mint említettük - a Tiszától indul és a Duna mellett Dömsöd falunál is megvan a csatorna, ami egykor a folyóba szállította a vizet, mikor a Csersz árkával össze volt kötve a hiedelem szerint, aztán pedig hosszú idő elteltével, a földdel 53