Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

ÁLTALÁNOS RÉSZ - I. szakasz Természetrajz - A vármegye fekvéséről, természeti adottságairól

4. (8). Nem sokkal, talán fél mérfölddel Gyöngyös fölött ereszkedik le ugyanabból a hegységből a Bene-patak. [A Bene-patak hasonló hosszúságú és környezetű medret követ, ugyanazokból a hegyekből ered, de mintegy fél mérfölddel távolabb északra, kétségkívül az említett Kékes-hegyből, mégpedig a délre néző oldalából. Itt vannak Benevár romjai, alattuk pedig a forrás, amelyből fakad a patak. A forrás valóban rendkívüli, minthogy rögtön a kifolyásnál jókora kerekeket hajt a lakosoknak, akik fölmentek a környékre. Ugyanis nekik szolgál elsősorban, és egész évben kitűnő segítséget nyújt az őrléshez. Amikor a szomszédos folyók, akár a Tarna, akár a Gyöngyös, akár a Zagyva a tél szigorától befagynak, egyedül ez folyik nyáron és télen különbség nélkül mindig, és a magasból fut le. így körülbelül húsz egymást követő malom van rajta, míg elér a síkságra; márpedig a hegyoldalon körülbelül negyed mérföldet folyik. Ahogy a vizet és a nevet a váracskánál kapja, úgy annak az omladékán keresztül előbb sebes, majd a völgyben csendesebb, de itt is, ott is fürge, mivel ugyanazon a lejtős, sziklás úton folyik le, ezért újra meg újra megtörve és zúgó hanggal gyorsan zuhan a szembenálló sziklákra.] A magyarok Benevizének hívják, mert az ugyanígy nevezett várromtól folyik le, és ahogy hömpölyög a mély völgyben - mivel egy különös és magas hegy emelkedik Gyöngyös mezőváros és a patakmeder közt -, előbb keletre kényszerül, aztán ismét délre fordul, és ott jobbról Sárt, a hegy alatt lévő falut, kissé lejjebb balról Visonta falut és ismét jobbról Halmajt és Ugrát mossa, innen nehezen jut ki Detk faluhoz, amely a bal oldalán van, majd innen Ludas felé siet és a föld rejtekútjain eltűnik, bizonyára a föld alatt, s csak posványos, tocsogós síkságot hagy maga után. Néha száraz, nyáron még Detkig sem jut el, Ugra alatt megszűnik. Egyébként ameddig nyílt színen folyik, soha nincs híjával a hullámoknak, és összeköttetésben van a legközelebbi vízelvezetőkkel. [Forrásától a déli területre folyik. Amikor útját állja a Sári-hegy, elhajlik kissé nyugatra, de egy kanyarulatával ismét visszatér délre, főképp mikor visszafordul a sári határhoz. Itt ugyanis nyílt terepre érve a lejtős síkságok közt, mivel kevesebb akadályba ütközik, egyenesen folyik Ugra felé, de miközben átszeli a völgyet, felveszi a Csíktó-patakot, amely keskeny és kicsi, de egész évben egyenletes és fagymentes. A vidék, amelyen keresztülfolyik, baloldali lejtéssel ereszkedik nem messze a patak kezdetétől, és bár lefelé halad, igen csendesen megy, mivel sűrű gyep és hajlékony nád növi be, a két partra sem lép ki, ámbár láthatod, mennyire veszélyes. Azalatt, amíg az előbbihez közeledik, vizei összegyűlnek, és bár elég szük kis mederben jön, télen mégsem fagy be soha, nyáron nem szárad ki soha. A Bene-patakba ömlik a malom mögött, amit a birtokosról Török-malomnak neveznek. Egy másik hasonló természetű, de annál is keskenyebb patak csatlakozik hozzá Sár faluból és birtokról, hogy a többiről ne is szóljak. Ezektől a kis erektől megnövekedve a Bene kicsi, de (vízben) bővelkedő mederben halad Sár mellett balról a nyílt, de - amint fent említettük - lejtős síkságra, azon pedig, de kicsit lejjebb jobbról Visonta falut, azután ugyanerről az oldalról Halmaj és Ugra falvakat mossa, amelyek kis távolságra követik egymást, és ahol a szomszédos mezőkre ér, Ludast jobbról, Detket viszont balról mossa, majd pedig - vajon a hely lejtése miatt, vagy medrének megszűnése miatt-e - a Tarna pataktól 49