Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)

KÜLÖNÖS RÉSZ - III. szakasz A járás falvai

Várkony a Zagyván túl van egy magyar mérföld távolságra Szolnoktól, ugyanazon a partján a Tiszának, amely délre folyik. A pélyi Nagy család kicsiny birtoka, akiknek telke is a falu végén van; katolikus vallású, a templom (a falu) déli végén van, ahol kitűnő búzatermő földek vannak, és Vezseny felé szép a vidék. Vezseny az előbbitől délkeletre van a Tisza kanyarulatában, amely Várkonytól kezdődik. Podmaniczky-birtok, termékeny földje van, de a lakosság mégis szegényes. A földesúrnak itt halászati joga is van. Kálvinista vallásúak, van pénztáruk és prédikátoruk. 2. §. A Tiszán túli falvak Földvár Vezseny falu határán túl van, ugyanannak a földesúrnak [a Podmaniczkyeknek] a birtoka. Valaha török vár volt itt, vizekkel övezve, amelyek összefüggő, egyformán mélyre kiásott kettős árokban zárták körül. Ugyanis, mint másutt mondtuk, ahogy a Tisza ismételt áradásaival puhára áztatja és mélyen lemossa a földet, és itt is, ott is ágakat vagy tavakat képezve terjedelmes mocsarakban marad vissza, úgy itt is akkora területen, amekkora távolságra van a falutól /:a távolság pedig nagyobb mint ágyúlövésnyi:/, annak a mélyebben fekvő földnek, amelyen keresztülhalad, az egész területét ingoványossá és mocsarassá teszi, úgyhogy amikor ez után a mély és ingoványos talaj után magasabb és szárazabb föld következik, és a széles síkságból kissé keskenyebben kiemelkedő hátakkal szinte beékelődik valahogyan ebbe a mély ingoványba, úgy, hogy ez az egész ék mocsárral van körülvéve, és nincs semmi szárazulata, legfeljebb annál a résznél, amely délre tekint, és összekapcsolódik a tágas pusztával [széles, nyitott síksággal]. Itt még ma is tátonganak azok a török árkok és sáncok. Ezen a helyen [Ezeken és a vizeken is belül] most egy magyar falu fekszik, kálvinista [helvét hit-] vallású, elég [népes,] gazdag, de a lakosság műveletlen, faragatlan, kóborló. Alig kilenc évvel ezelőtt költöztek be [szállták meg a helyet], már el akarnak vándorolni; egyébként bőven van termékeny földjük, amit (csak) egyszer kell szántani, de ezek inkább állattenyésztéssel akarnak foglalkozni, mint földmüvelésbe kezdeni. Erdők és források nincsenek, a (felszíni) vizet és mocsarakat használják: ezek a Tisza áradásakor ugyan frissebbek, és lehet inni belőlük, máskor vagy megbüdösödnek, vagy kiszáradnak, és száraz lábbal át lehet kelni rajtuk a Tiszára. Itt minden nap ezernyi vízimadarat láttunk is, lőttünk is. Cibakháza egy óra járásra van az előbbitől lejjebb a Tisza magas partján, ami Földvártól kanyarodik, és a mélyebben fekvő földeket elhagyva, ebből a részből inkább kiemelkedő helyre települt [és alig egy kicsit mossa alulról a víz]. Elsőként tehát ezt a falut mossa magas partokkal ezen a részen, és ad kedvező alkalmat átkelőhely létesítésére. Ugyanis sehol nem lehet könnyebben átkelni. [Hiszen sehol nem kelnek át kényelmesebben és gyakrabban.] A folyó áradásakor, mikor Szolno177