Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - III. szakasz A járás falvai
III. szakasz A járás falvai 1. §• A Tisza jobb partján Ivánka szegény falucska az Eger-patak partján félóra járás távolságra van Poroszlótól nyugatra [Poroszló fölött]. Alig hét házból áll. Orczy István tulajdona. Sarud valóban sáros falucska, ahogy a neve jelenti. A kisebbik Tisza, (azaz) a Kis-Tisza mellett nyugatra van, ezért gyakran elönti az árvíz, annyira, hogy Velencéhez hasonlóan körül van zárva. Tiszanána az egri püspök faluja a Tiszának ugyanazon a partján [lejjebb], amely jobbról húzódik. Népes lakossága templommal és plébánossal van ellátva; és nem lenne legutolsó [birtok], ha a víz nem árasztaná el. Kisköre a hasonlóan gyakori áradások miatt gyakran merő vízben fekszik, és az előzőnél sokkal jelentéktelenebb, noha alig félórára van tőle nyugatra, a Tiszának ugyanazon a partján. Szintén a püspök fennhatósága alá tartozik. Pély körülbelül egy mérföld távolságra van az előzőtől nyugatra, most egészen vízbe merül, noha különben távolabb van a Tiszától, és zsíros, termékeny a talaja. Popovics fennhatósága alá tartozik, akinek itt [jövedelmező] halászati joga van. Kőtelek ugyancsak az ő fennhatósága (alatt van), noha Almássynak [Almássy János] is van birtokrésze. Közepes méretű falu szántóföldekkel, rétekkel és füzesekkel [bőségesen] ellátott. Temploma és plébánosa is van. Körű az előzőtől egy órai járásra délre fekszik a Tisza kanyarulatában, ezért van egynéhány füzese és sok áradás pusztítja, nem is tud felemelkedni, megmarad nyomorúságos szegénységben. A Nyáry családé, és Orczy Istvánnak engedelmeskedik. Szentiván az előbbitől nyugatra terül el, ahol a Tisza kanyart ír le, és azon a helyen a medréből kibocsát egy mocsaras, hosszan és szélesen elterpeszkedő ágat, amit mélysége miatt a magyarok Mélyérnek hívnak, amely nem kevés kárt okoz, de hasznot is (hoz), ugyanis bővelkedik halban, noha a szántóföldeket gyakran elönti. Mind nemesek birtokolják. [A Nyáry család birtokolja és azok, akik lakják.] Alattyán nyugatra fordulva két mérföldnyi távolságra a Zagyva partján a jászok falvai közt (fekszik), felülről Mihálytelke és alulról Szentgyörgy közelít hozzá; szegény falu, gátolja a fejlődésben a szűk és áradásoknak kitett faluhatár, mint az 1730. esztendőben [láttuk]. A ciszterci rendű szerzetesek joghatósága alá tartozik, akik itt, a szomszédos jánoshidai prépostságban laknak. [Tulajdonjoga a jánoshidai premontrei prépostságot illeti.] 12 5 12 5 Jánoshidán premontrei prépostság volt. 175
