Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
Ami a középületeket illeti, megemlítjük a piac északi(!) oldalán elhelyezett, és a polgárok gyűléseire alkalmas városházát. Az elöljáróság most kórházat is épített, a kanonokok közül néhány pap támogatásával és segítségével. Ezenkívül, minthogy az egész várost két részre vágja a rajta keresztülfolyó Eger-patak, így ittott hidak kötik össze, két fa- és ugyanannyi kőhíd, amelyek közül egyet az évnek ebben az időszakában építenek a piacnál. 10 2 Ugyanis a piac, amint mondtuk, a patak mellett, a város közepén van, s innen azon a három utcán kívül, amiket fent megneveztünk, több másik is indul szabályos rendben, és lebonyolítja az utcák és városnegyedek egymás közti mindennapi forgalmát. A város talaja mindkét részen kemény és köves, különösen azokon a részeken, amelyek nyugatnak és délnek fordulnak, és emitt, ahogy mondtuk, összefüggő borospincék lyuggatják mélyen, nem egy, hanem három szintben, de azt kell megjegyezni, hogy itt-ott nedves a kő, s kártékony vizet csöpögtet a pincékre. Ugyanezt a másik, északi és keleti részről is elmondhatjuk. Hiszen ott is szép pincéket láttunk, de van köztük egynéhány kicsi. A városka középső része, jóllehet szintén köves, rendkívül változékony (talajú), nemcsak a kő természete miatt, hanem a keresztülfolyó patak járása miatt is, ami ezt az egész középső részt szinte naponta bejárja, és nemcsak a pincéket önti el gyakran, hanem az utcák is sárosak, pocsolyásak lesznek tőle. Ugyanis a talaj mélyedéseiben megálló víz visszamarad, különösen esős időben, mikor az arra haladó sürü záporpatakoktól is gyarapodik. Ahogy mondtuk, a városnak semmi határa nincs, ha a Szalók puszta, meg a déli és keleti városfalak közti kis részt nem vesszük (figyelembe). Ennélfogva, amint bemutattuk, a környező puszták, amelyek részben a püspök, részben a kanonokok tulajdonában vannak, tölthetnék be a városhatár szerepét, (amelyeken) részben, a keleti és nyugati két oldalon szőlők, részben a déli és északi részen szántóföldek és kaszálók vannak, és szép kilátást nyújtanak a völgyben fekvő városra és a várra. Ugyanis éppen ez van benne, tovább semmi látványosság nincs. Ahogy határa nincs, úgy nincs hegye sem, ami a várost illetné. Hisz a környező hegyek részben a püspök, részben a tiszteletreméltó káptalan, részben a közelfekvő helyeket és falvakat birtokló más (urak) uradalmához tartoznak. (Egerben) tiszta és egészséges a víz. A fürdőn kívül, ami zöldeskék színű, de tiszta és iható, meg a várossal azonos nevű patakon kívül van több igen jó forrás, ámbár sok salétromos. Ezért a városkában főznek is salétromot a patak mellett, szintén látható ebben a városkában a Ráckapu felé egy malom a patakra építve, most püspöki fennhatóság alatt van, de úgy, hogy halála után a szemináriumra száll, míg következő püspök-utódai a szemináriumtól ismét vissza nem váltják. 10 2 A piac helye a mai Dobó téren volt. Az 1720-as évektől már mint a „váras piarcza" szerepel. Eredetileg a Szent Miklós ucának (mai Széchenyi u.) déli, a jezsuiták templomától a Hatvani-kapuig tölcséresen táguló szakaszát nevezték Nagy utcának vagy Széles utcának, s a török kiszorítása után is magyar piac volt a neve. Itt állt a régi Városháza is (Széchenyi u. 12.). A mai Dobó tér csak a város által 1718-ban elkezdett városház-építkezés után alakult ki. 173l-re készült el a kőhíd. 137
