Bél Mátyás: Heves megye ismertetése 1730–1735 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 8. (Eger, 2001)
KÜLÖNÖS RÉSZ - I. szakasz A járásokról - I. rész Heves vármegye felosztásáról - Eger
sziklán fekszik, és szinte (a levegőben) függ az alant lévő házak fölött -, eztán megint szőlőtermő dombokra, amelyek a vár mellettiekhez csatlakoznak, s innen lassan lejjebb ereszkednek. (Eger) így bővelkedik egészséges levegőben, ami északról, a hegyektől a déli síkság felé fokozatosan melegszik, úgyhogy a lakosságot élénkíti és megőrzi jó egészségben, jókedvű és hosszú életben, bár időnként a korai beérés miatt a termés leromlik, szintén bővelkedik hideg és ivásra való tiszta vizekben, de mivel dombok közt van, és egyik oldalról, mégpedig északról magas hegyek övezik, nem kevés kárt szenved nemcsak a patak áradása miatt, ami a hegyekből érkezve a hevesebb záporok lezúdulásakor megduzzad, hanem a város mindkét meredeken lejtő oldalán lerohanó záporpatakok miatt is, amelyek gyakran akkora erővel folynak le, hogy alámossák és áttörik a városfalakat is. 91 Tanúbizonysága ennek a (városfal) oly sok omlása, amelyekből mi magunk láttunk tizenöt nagyobbat, részben három, négy és öt, részben kilenc, tizenkét és tizenhat, részben pedig tizenkilenc, húsz és még több öl szélességűt. Valaha kettős fal övezte a várost, ami körülbelül kétezerötszáz lépésnyi területtel vette körül a kis települést, és amin három kapu vágott át. Egy van délnyugaton, amit a Hatvanba vezető útról Hatvani (kapu)nak hívnak, a másikat délkeleten, hasonló módon a makiári útról Makiárinak mondják, nemkülönben északról is volt egy, amely a felnémeti (út)ról annak a nevét viselte. De ezt a minap befalazták, (tehát) csak a Ráckapu a harmadik, amit a rácokról neveztek el így, akik az északnyugati külvárosba telepedtek be. Az egyes kapuk közti falakat, amint mondtuk, a sűrűn ismétlődő záporpatakok és az (Eger)-patak áradásai áttörték, úgyhogy a lakosság nem a kapukon, hanem keresztül-kasul a nyílásokon merészkedik ki- és bejárni, ámbár a vár parancsnokától gyakran lettek megintve és megdorgálva. Semmi nem tudja visszatartani őket, hogy békeidőben a kapuk helyett ne azokon a tátongó nyílásokon járjanak keresztül, különösen mivel ezekből egyre több lesz, sőt a még megmaradt falak a régiség miatt már megroggyanva naponta ledőléssel, összeomlással fenyegetnek. Ahogy a falak, úgy a városka házai is mindenütt régiek és roskatagok. Ámbár hajdan talán takarosabbnak épültek, és vannak jobbak, amiket kőből falaztak, alsó és felső szobákra (osztva) emeletesre alakítottak ki, s mindegyik zsindellyel fedett, de a sok háború és az idők viszontagságai megviselték (őket): mind ez ideig maradt több (ház), amelynek külső megjelenése részben a törökök szennyéről, részben a kopottságról és egyéb megpróbáltatásokról panaszkodik. Amelyek kicsivel jobbak, azok a mostani püspök alatti szerencsésebb időket jelenítik meg. Tudniillik azokat az időket, amikor a páratlan hérosz, a püspök mint annak birtokosa a városkába jött, részben kedvezményekkel és türelemmel, részben saját példájával sokakat ösztökélt a házak helyreállítására és építésére. Ugyanis ahogy az azonos 9 1 A gyakori vízfolyások, áradások hatását megfigyelték az egykori városlakók. A magasabb helyekről a mélyebben fekvő Eger-patak felé utat törő ún. csurgóknak a két oldalára építkeztek, ezzel próbálták csökkenteni a vízfolyások pusztító hatását. így alakultak ki Eger középkori eredetű utcái, melyek követve a vizek folyását, igen szabálytalanok és kacskaringósak. 127
