Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Sajt

34 Sajt 51 falu szerepel sajtszállítóként a 17 év alatt. Átány csupán két évben hiányzott és 73 szekér sajtot hozott. Legalább nyolc évben az alábbi falvak jelentkeztek: Jákóhalma (14 szekér), Kisér (38 szekér), Ladány (43 szekér), Lövő (38 szekér). Ez az öt falu 48%-át hozta az egész sajtmennyiségnek. Lövő kivételével ezek kiemelkedő búzaszállítók is voltak. A szezonalitás vizsgálata arra az érdekes eredményre vezet, hogy 1735-1744 között január, április és december hónapban egyáltalán nem hoztak sajtot Eger piacára. Június, július és a többi hónaphoz viszonyítva augusztus felhozatala kiugróan magas volt. A törvényszerű visszaesés itt is jelentkezik, sőt a sajtfélék a többi élelmiszer emelkedő tendenciáját 1746 után sem követik. Ez összefüggésben lehetett az állatállománynál közvetett módon már érzékelt lassúbb regenerációval. 77. táblázat. Sajt szezonalitás: sajtot szállító szekerek havonkénti száma 1735-1744 között Év Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1735 3 4 9 18 16 10 7 3 I 1736 4 2 25 17 17 5 2 1737 1 9 7 1 4 1 1738 1 1 6 7 2 1 3 1739 1 1 12 6 1 1 1740 1 6 5 1 1741 1 4 5 1 1742 3 3 1 1 2 1743 1 2 5 1 3 1744 2 1 10 4 1 2 1 Átlag 0 0,9 1,5 0 1,2 9,5 7,3 3,3 1,7 0,9 1,2 0 12. táblázat. Sajt szezonalitás: sajtot szállító szekerek havi átlagszáma (1735-1744) Hónap Szekér Szezonindex (%) Január 0 0 Február 0,9 39,1 Március 1,5 65,2 Április 0 0 Május 1,2 52,2