Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Ipari termékek

35 Hónap Szekér Szezonindex (%) Június 9,5 413,0 Július 7,3 317,4 Augusztus 3,3 143,5 Szeptember 1,7 73,9 Október 0,9 39,1 November 1,2 52,2 December 0 0 Átlag 2,3 100 7. ábra Sajtos Szekerek havi átlagszáma Egerben 1735-1744 1735 1736 1737 1738 1739 1740 1741 1742 1743 1744 1735 1742 Ipari termékek Már az eddig leírtak alapján megerősítést kapott előzetes feltevésem, hogy az egri piacnak regionális sajátossága volt a síkság (Alföld) és a hegyvidék (Felvidék) termékeinek „fogadása" és cseréjük lebonyolítása. Az élelmiszerek és az élőállatok kiemelkedő beszállítói jellegzetesen az Egertől délre elterülő földművelő, állattartó és a halászati lehetőségeket kiaknázó tájak voltak. Ritka az olyan agrártermék, amely az északabbi, hegyes-völgyes és hűvösebb, csapadékosabb térségből került volna eladásra jelentősebb mennyiségben (pl. a káposzta tartozott ezek közé). Az iparcikkeket vizsgálva, azok egészen határozottan a Felvidékről kerülnek városunk piacára. Néhány város, mint például Kassa, Rozsnyó, Rimaszombat kiemelkedő szerepet játszik behozatalukban. Ha kiemelem a bortermeléshez és borkereskedelemhez kapcsolódó kádáripart, Eger közelében abban is csak néhány érdemel említést. A piacon elsősorban Domoszló, Szilvásvárad, Nagyvisnyó jelentkezik hordókkal, kádakkal. Heves megyében még a fazekasság látszik olyan iparágnak, amelynek termékeit Felnémet, Bátor, Tard, Derecske, Párád községek meg tudták jeleníteni a piacon. Az igazán jelentős szállítók azonban ebből a két ágazatból is a Felvidékről érkeztek. A kádáriparban Fülek, Rimaszombat, Ajnácskő, Murány, a