Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Bárány - juh

33 Bárány - juh Eger piacának élő árui között az esztendő második negyedében nyert fontos helyet a bárány. A vizsgált évek során 38 helység jelentkezett báránnyal kisebbnagyobb megszakításokkal. A sertéshez hasonlóan lábon is hajtanak a piacra, így a felhozott mennyiséget szekérszámmal és darabszámmal együttesen tudjuk csak megadni. A behozott mennyiség az alábbiak szerint oszlik meg az évek s azon belül a hónapok között. 10. táblázat. Bárány - juh szezonalitás: bárányokat-juliokat szállító szekerek, illetve az állatok darabszáma havonkénti bontásban (1722-1749) Év Március Április Május Június Október Összesen Év szekér+darab szekér+darab szekér+darab szekér+darab szekér+darab szekér+darab 1722 1 +54 0 + 24 1 +78 1726 9 + 0 2 + 25 11+25 1733 1+0 I +0 1 +0 0 + 6 3 + 6 1735 5 + 0 9 + 0 3+92 17 + 92 1736 9 + 35 2 + 0 11+35 1737 4 + 0 5+9 0+13 9 + 22 1738 4 + 0 1 +0 5 + 0 1739 1 +0 6 + 0 7 + 0 1740 4 + 0 9 + 0 13 + 0 1741 5 + 0 7 + 0 12 + 0 1742 5 + 0 1 +0 6 + 0 1743 5 + 0 1 +0 6 + 0 1744 1 +0 7 + 0 8 + 0 1746 26 + 0 1 +0 27 + 0 1747 2 + 0 7 + 0 9 + 0 1748 1 +0 10 + 0 14 + 0 25 + 0 1749 32 + 0 5+0 37 + 0 1+0 17 + 0 136 + 98 53 + 154 0 + 6 207 + 258 Feltételezhetően egy-egy szekéren 4-5 bárány lehetett. A piacra szállító falvak közül magasan kiemelkedik Kövesdnek az egészhez viszonyított 1/3-os szekérszáma, valamint közel 50%-os arányú darabszám felhozatala. Az, hogy áprilisban, de elsősorban májusban és júniusban szállítják piacra a bárányokat, azt igazolja, hogy Magyarországon a téli elletés volt szokásban.