Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Árpa

23 Hónap Szekér Szezonindex (%) Április 11,8 130,0 Május 8,6 94,8 Június 10,9 120,0 Július 7,2 79,4 Augusztus 11,0 121,0 Szeptember 8,5 93,7 Október 5,5 60,6 November 16,2 179,0 December 9,0 99,2 Összesen 108,9 100 3. ábra Árpás szekerek havi átlagszáma Egerben 1735-1744 1735 1736 1737 1738 1739 1740 1741 1742 1743 1744 60 50 40 30 20 10 0 LOCŰh-COCBOT-CNJCOTfr^. r- r- r-- r- hátlag érték Az árpa szezonalitása már nem mutat olyan egyértelmű képet, mint ahogy a búzánál tapasztaltuk. Szinte periodikusan - háromhavonta - váltják egymást az erősebb és a gyengébb hónapok. Csupán november átlaga ugrik ki erősen, de ebbe elsősorban az játszik bele, hogy az 1735-1736. évben jóval az átlag felett jelentkeztek árpás szekerek. A havi átlagok grafikonjára rávetített éves értékek (az oszlopdiagramok szintjei) itt is lejjebb esnek, viszont a pestisjárvány elmúltával nem jelentkezik az árpa esetében az a fellendülés, amely a búzánál és egyes termékeknél tapasztalható. (1746-ban 8, 1747-ben 3, 1748-ban 7 és 1749-ben is csak 7 az árpás szekerek havi átlagszáma). Elképzelhető, hogy az amúgy is szegényes állatállomány a pestises években még erősebben megcsappant, s ezért az élénkülés éveiben nem rögtön jelentkezett igény az állati takarmány iránt. Jóformán erre a következtetésre vezet a zab behozatalának megvizsgálása is, habár ott az 1748-1749-es években már fellendülés tapasztalható. A búzával, de főleg árpával jelentős mennyiségben jelentkező falvakról megállapíthatjuk azt is, hogy ugyanezek az állatok és állati termékek első számú