Bertha József: Eger piackörzete a XVIII. század első felében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 7. (Eger, 2001)

Bevezető és előzetes értékelés - Eger piaca

13 Az 1690 után bevándorolt rác és görög kereskedők különleges, 3%-os vámkedvezményeket élveztek a Habsburg és a török birodalom közötti áruforgalom lebonyolítása során, így néhány más városhoz (Pest, Miskolc) hasonlóan kiemelkedő szerepet játszottak Eger kereskedelmében. Ok jobbára a város forgalmi centrumán, a Piactéren béreltek üzlethelyiséget." A kereskedők különben is, 1720ban egy kivétellel, tehát a 28-ból 27-en a belvárosban laktak. Eger piaca Az eddigiekből megállapíthatjuk, hogy Eger piacának kialakulását fekvése elősegítette, a lakosság ellátásának nehézségei pedig kikényszerítették. Bél Mátyás 1730 táján írta: „Hetivásárok nincsenek, de a szomszédos falvakból mindennap behozzák a fát és az élelmiszereket, de kisebb mennyiségben, mint ami az egész város számára elegendő lenne. Ilyenkor az egyik vevő szinte elkapkodja a másik elől az eladásra felkínált árut, s a kelleténél nagyobb árat is megadja érte."

1

2 Az itt közlésre kerülő forrásanyag is arra mutat, hogy a XVIII. században már a húszas évektől majdnem naponta volt piac, ahol a távolsági árukkal kereskedők mellett már a saját termékeiket piacra vivőket is megtaláljuk. A piacnapokra vonatkozóan a számadások vizsgálata azt mutatja, hogy 1745-ig általában a hétfői piacnap gyenge, vasárnapokon pedig többször el is marad. 1745 után viszont már jelentősebb különbség nincs a napi piacok forgalma között. Eger a piac elhelyezkedése szempontjából az ún. belső piacteres települések közé tartozott. A belváros (a fallal kerített várost értjük alatta) délre és nyugatra néző nagyobb városrészét három főútvonal szelte át: a Hatvani utca, a Rác utca és a Piac utca, mely a patak mellett fekvő piactérre vezetett, s több kisebb utcácska torkollott bele. Helyét a jelenlegi Dobó István térre és szűkebb környékére tehetjük. Itt áll a városháza is. Az 1730-as években kezdték meg a piaci kőhíd építését. Az említett három utcán kívül más utcák is kiágaztak innen, amelyek a piac és az egyes városrészek között biztosították a közlekedést. Az utcák talaja mindenütt kemény köves, főleg a nyugati és déli szakaszon.

1

3 A város gondoskodott a piacok rendjének biztosításáról. Külön piacbírót választott, aki a piac ügyeit intézte és naprakészen vezette a piaci számadásokat. Tulajdonképpen a piacbírói számadásoknak a Heves Megyei Levéltárban meglévő sorozata szolgáltatta az alapot e forráskiadvány összeállításához. 1732-ből külön instrukció maradt fenn, amelyet az Eger városi szenátus adott ki Miller György akkori piacbíró (judex fori) számára, és amelynek második felét bizonyos fokig piaci rendtartásnak is nevezhetünk. Pontokba foglalva tartalmazza a piacbíró 1

1 MÉSZÁROS E. 1933. 17. 1

2 BÉL M. 1968. 69. 1

3 Uo. 63.