1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

BEVEZETÉS V BEVEZETÉS A nemzeti őrsereg létrehozásának szükségessége 1848. március 15-én fogalmazódott meg mind a pozsonyi országgyűlésen, mind a pesti 12 pontban. Eger városa március 19-én hozott határozatot a polgári őrsereg megteremtéséről. Korabeli megfogalmazásban a polgári őrsereg célja „a köz béke, és rend fentartása, úgy a személy, s vagyonbeli bátorság feletti éber őrködés" volt, s alkalmasságukat illetően a következőket írták elő: „csupán azon polgárok, és vagyonnal bíró lakosok lehetnek, kik valamely becsület szennyező tettel nem bélyegzettek, vagy épen köz fenyíték alatt nem léteznek... szabad ajánlkozás, illetőleg válalkozás útján fognak öszveiratni". Egyenruhát nem készíttettek velük; „...ideiglenesen saját ruháját használhatandja... fövegén egy Nemzeti szín kokárdát, - balkarján pedig Nemzeti szinü szalagot viselend...", jelvényük „...sárga rézből Nemzeti czímer koszorúval környezve..." volt, fegyverük pedig az egri előírás szerint kétféle lehetett: „...kettős vagy egyes csövű egyszerű vadász fegyver, vagy egy öles nyelre szegezendő lándzsa". A szervezeti alapelvek szerint „.. .két fő osztályokra fog szakitattni, jelesen puskás, és lándzsás osztályokra... Ezen két fő osztályok ismét a körülményhez képest századokra fogna felosztatni... az egész őrseregnek közvetlenül leend egy fő vezére... a két fő osztályoknak... egy egy őrnagya... minden századnak... 1. századossa, 2. hadnagya, 2. őrmestere, és minden 10. embernek egy tizedesse..."

1 Március 22-én Batthyány Lajos miniszterelnök az alispánhoz intézett levelében állandó választmány megalakítását, a városokban, népesebb helyeken örsereg felállítását, a kisebb településeken pedig állandó katonaság alkalmazását írja elő.

2 Március 24én Blaskovics Gyula első alispán már Eger és Gyöngyös városának alakuló polgári őrseregéről tesz jelentést a miniszterelnöknek.

3 Ezt követően, március 29-én megalakult a megyei választmány, és április l-jén meg is kezdte munkáját. Eger város választmányának a nemzetőrség létrehozásáról kialakított véleményét a megyei választmány elfogadta, s az általuk létrehozott szabályzatot jóváhagyásra a miniszteri országos rendőri bizottmánynak felterjesztette.

4 Az alispán utasította a fő- és alszolgabírákat, hogy a kerületükben már fennálló vagy alakulófélben levő nemzetőrségről, annak létszámáról, székhelyeiről, felfegyverzéséről, valamint az ezekben történő folyamatos változásokról időszakosan jelentést tegynek.

5 E jelentésekből tudjuk, hogy április 7-ig Kenderesen 80, Pásztón 60 főből álló őrsereg jött létre, mely „folyvást szaporodik", Szolnokon „alakulóban van", a Mátra és a Tarna járásban pedig „a nép szántás vetéssel lévén elfoglalva most illyes intézkedések végett öszve hívni nem lehet...", és „...számos kisebb helyeken a katonaság felőli elfogúlt nézetekből a tudatlan köznép iszonyatot látszik érezni a Nemzeti őrseregbe állás iránt..."

6 Gyöngyösön a 612 főből álló nemzetőrséget négy csapatra osztották fel: „1. vadász osztály, 101 ember; a fegyvere: két csövű puska , öv mellett két két csövű pisztoly, öltözete: szürke kabát és nadrág zöld hajtókára, kis kariHML IV-106/3 Eger város 1848. március 19-i közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata. 2 HML IV-6/2 144/1848. Blaskovics Gyulának, Heves és Külső Szolnok t: e: Vármegyék Alispánjának Hivatalos Jegyző Könyve 1848-ik évben szerkesztve Vasváry Károly Esküdt által. 1 Uo. 128/1848. Március 29-én pedig a Helytartótanácsnak és a miniszterelnöknek egyaránt megküldött jelentésben szerepel, hogy „Egerben köz költségen készített lándzsákkal, saját puskáikkal s kardjaikkal felfegyverzett 1400, Gyöngyösön 600 főből álló s saját puskáikkal s kardjaikkal ellátott polgári őrség szorgalmatosan munkálkodván..." Uo. 147/1848. 4 Uo.144/1848, 158/1848, 170/1848. 5 Uo. 159/1848. 6 Uo. 182/1848, 185/1848.