1848-as nemzetőrök Heves és Külső-Szolnok vármegyében - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 6. (Eger, 1999)

Bevezetés

VI BEVEZETÉS májú kerek magyaros kalap. 2. Attila dolmányos osztály 129 ember; fegyvere egyedül kard. 3. Rövid reklis osztály - 280 ember, fegyvere külömbféle, leginkább fokos. 4. Ládzsás osztály - 102 ember, fegyvere dzsida alakú lándzsa kis nemzeti zászlóval; öltözete kitől mint telik. Ezen három utóbbi osztály közvetlen a rendőri választmány hatósága alatt áll."

7 A nemzeti őrseregről intézkedő törvény megalkotásáig még az alábbi helységek állapotáról érkeztek be számszerű adatok: a Gyöngyös járásból: Adács 150 fő, Gyöngyöshalász 20 fő, Hatvan 70 fő, Pásztó 108 fő, Pusztamonostor 54 fő, Szentjakab 50 fő, Szurdokpüspöki 18 fő; a Tarna járásból: Heves 102 fő; a Tisza járásból: Cibakháza 125 fő, Dévaványa 84 fő, Földvár 80 fő, Inoka 55 fő, Kenderes 84 fő, Kürt 121 fő, Nagyrév 45 fő, Sas 75 fő, Szolnok 184 fő, Törökszentmiklós 18 fő, Várkony 63 fő, Vezseny 104 fő, Ug 50 fő.

s A Mátra járás területéről hasonló kimutatást nem találtunk. Az 1848. évi XXII. tc. a nemzeti őrseregről már kötelezővé tette és részletesen szabályozta megalakításának mikéntjét. Meghatározta az életkori határokat (20 éves kortól 50 éves korig) és a vagyoni, jövedelmi kritériumokat (1/2 telek birtok vagy ennek megfelelő értékű ingatlan kizárólagos tulajdonjoga, illetve 100 pengő forint évi tiszta jövedelem). A szűkebben vett Magyarország 10 milliós lakosságából azzal számoltak a korabeli becslések, hogy a nemzetőrség kb. 1 milliós létszámú (azaz a népesség 10%-a) lehet.

9 A törvény előírása elvileg mindenkire azonos módon vonatkozott, végrehajtásában mégis a helyi körülmények figyelembe vételét rendelte el Batthyány miniszterelnök: április 21-én kiadott 15. sz. rendeletében úgy intézkedett, hogy azokon a helyeken, ahol ellenszenv mutatkozna, az összeírást ne kezdjék meg, majd május 25-én, a 296. sz. rendeletében egyenesen megtiltotta a lajstomba vételt.

1

0 A törvény 6. §-a értelmében a vármegye közgyűlése „a Nemzeti Orsereg alakítására és előbb öszveirására mindegyik szolgabíró mellé még egy kiküldött tag" gyanánt egy-egy esküdtet is kirendelt, de működésűket lakóhelyükre korlátozta. Az összeíró személyek járásonként a következők lettek. Tisza járásban Okolicsányi Gusztáv főszolgabíróval Hellebronth Antal Szombathelyi János alszolgabíróval Borbély Miklós Zsoldos Imre alszolgabíróval Recsky András Halasy Kázmér alszolgabíróval Bogyó Gusztáv Balogh János alszolgabíróval Fazekas Károly Tarna járásban Halasy Gáspár főszolgabíróval Fáy Sámuel Németh Albert alszolgabíróval Bíró Albert Vratarics József alszolgabíróval Szirmay István Mlinkó Lajos alszolgabíróval Radics Miklós Gyöngyös járásban Gosztonyi János alszolgabíróval Gyöngy Kováts József Borhy Imre alszolgabíróval Btiller János Izsák László alszolgabíróval Benitzky Atilla Mátra járásból Almásy László főszolgabíróval Brezovay Pál Rottenstein Pál alszolgabíróval Beöthy Sámuel 7 Uo. 185/1848. április 7. 8 Uo. 219/1848,237/1848. 9 1847/8-ik évi országgyűlési törvénycikkek, B

ONA 1998/a, 58. p. 1

0 URBÁN 1973, 50., 63. p., HAJAGOS 1995, 96. p., HML IV-6/2 304/1848.