Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 218 JEGYZETEK Akár a gabonatized összeírásánál, itt sem minősítették kimondottan districtus-nak. Lásd az ottani 1) jegyzetet! Az első lajstromlap fej szövegéből kiderül, hogy kettejük közül ő volt jegyzék összeírója; "Registrum factum super monas et decimas v inor um in civitate Agriensi in diversiis promontoriis per me Barnabam Paxy. Anno Domini 1549". A conscriptio pintekben számolta az ötödöt s a tizedet, én a táblázatban egységesen budai iccében közlöm és mindig a tizedrészt. — Az összeíró az Egri Völgy minden helységénél rendszerint a termést is feljegyezte, mégpedig azzal a (hordókban számoló) szorzószámos technikával, amit már az előző évi nagytályai jegyzéken konstatálni lehetett; lásd Dézsmajegyzéke k, 1548. pp, 53-55-, 64) jegyzet. Kétes esetben, ha a termés- és az adótétel nem felelnek meg egymásnak, általában a termésadatot tekintettem hitelesebbnek, s abból számítottam ki a tizedrészt. A "püspök" és a "káptalan" (genitivus alakban) kibetűzhető szavak jelentését a Harangoz^ városnegyed után olvasható "communi", s még inkább a város dézsmájának összegzése világítja meg. Részben földesúri birtoklásra, közvetlenül főleg a tized felosztásának módjára utalt a püspök és a káptalan között. Amelyik terület a püspököt illette, abból a káptalan kapott negyedrészt, míg az utolsó három, káptalani érdekeltségű szőlőhegy dézsmájából a püspöknek rendeltek quartát. A Harangozó "utca" és — a dézsmaszedők összegzése szerint, szemben az itteni feljegyzéssel — a Pósa Promontorium is közös tizedszedési terület volt, Vö, a 4o) jegyzettel! Ugyanezen a náver. megvan Tihamér névsorában is, ám üres rovattal "Agrie decimavit" megjegyzéssel. Vajon az Egerben dézsmált borában benne volt-e extraneus szőlejének termése is, avagy ott az évben nem volt mivel adóznia? — Vö. a 33) és 36) jegyzetekkel! A más szőlőhegyeken, ill, helységekben regisztrált, extraneus szőlőből származó dézsmát helyhiány miatt nem külön rovatban hanem - jellel megkülönböztetve új sorban közlöm. Természetesen e + tizedmennyiség nem a 3-15. sz. egri területegységek terméséből származott, de az ott birtokosokat gazdagította. — Az egriek elsősorban Tihaméron, Szőlőskén és Ostoroson rendelkeztek külbirtokokkal; hogy ki hol, azt T_, Sz_ és 0_ betűjelzet érzékelteti nevük (esetleges névváltozataik) mellett. "Michael Cypoozto" ugyanekkor van Tihaméron az egri származásúak között, "Agrie decimavit" megjegyzéssel, ám Egerben csak Ladislaus keresztnévvel fordul elő, itt, Vö. még az 5) jegyzettel! A gabonadézsma begyűjtője volt ugyanebben az évben a városban; láthatóan csak az alól volt exemptus. Lásd az Egri Völgy gabonajegyzékei után a 42) jegyzetet! Mivel Szabadhely városrészben a név kétszer is előbukkan (31,5 és 18o icce tizeddel), lehetséges, hogy több személyről van szó. A hordómértékek közelsége alapján azonosítottam őket. Tipusosan olyan gyakori név, hogy extraneus kapcsolatait többfelé lehet keresni; lásd a bor jegyzékeken Eger/55«, Felnémet/122., Cegléd/43., Tihamér/125., Nagytálya/149. sorszámú szőlősgazdákkal. Az összeírok eredeti besorolásai alapján az egri, felnémeti, ceglédi, tihaméri, nagytályai "Varga István"-ok más-más családfők, viszont azonosítani kell a hasonló nevű szőlőskei és ostoros! extraneusokat. Szőlőskén ugyan a helybeliek csoportjának végén olvasható két Stephanus Warga, de az "összeírási környezetben" egri, felnémeti és ceglédi lakosok varrnak. Egyiküket (önkényesen) számítottam egrinek, másikukat felnémeti illetőségűnek; vö. Szőlőske/139. és 145. sz! Az Ostoroson "forensis" birtokost pedig a 125. sorszám alatti tihaméri gazdával vettem azonosnak — Tihamér ottani uralkodó befolyását véve figyelembe. A név nem ismeretlen felnémeten sem, de aligha azonosak, mivel jegyzékünk külön sorolja az extraneusokat, továbbá eltérnek hordóik méretei is.
