Németh Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1991)

Irodalom

10. [Kívül:] Nádudvari János uram levele a Hidas nevű negyedrész malomról. (1668. május 12.) Anno Domini 1681. Die mensis Decembris ezen zálogos malom portio örök képpen adatott a belől megirt személlyeknek. Anno 1668. Die 12. Mensis Maii. Én Gyöngyös várossában, Heves vármegyében lakos nemzetes Nádudvari Deres János feleségemmel, Kelemen Anna asszonnyal mindeneknek előtte magunkra vál­lalván született és ezután is Isten jóvoltából születendő utriusque sexus maradékink s akármelly legitimus impetitorok ellen az evictiot. Adgyuk tudtára per praesentes min­den rendeknek az kiknek illik, hogy mi vettünk fel in Anno 1662. Die 29. Augusti százharminchat magyar forintokat, ismét in Anno 1663. Die 28. Mensis Februarii vettünk fel száz jó ezüst tallérokat, ismét ujobban az fellyül megirt esztendőben és napon vettünk fel ötven ezüst tallérokat bizonyos és eltávozhatatlan szükségünknek okáért, úgymint az Egri töröknek voltunk adóssak, mellyért el akarván vinni, semmi uton és módon szerit nem tehettük, kénszerittettünk ujobban folyamodni és felvenni a mi jóakaró urunktól, ugyan Gyöngyös várossában, Heves vármegyében lakos Heder alias Borbély Mihály urunktól és feleségitől, Borbély Kata asszonyunktól, azon Hidas nevű Püspöki földön levő negyedrész malmunkra, mellynek felső szomszédgya az Eördög nevű malom, alsó szomszédgya az Tamási malma, melly mostan jezsuitákénak hivattatik, melly malombéli negyedrészünk nem az ősi rész, hanem tulajdon saiát pénzünkén váltottuk kezünkhez az Cassai atyafiaktól, melly malombéli negyedrészün­ket ennekelőtte való esztendőben is ugyan ő kegyelmeknek vetettük volt zálogban bizonyos esztendeig megirt városban lakos Heder alias Borbély Mihály urunknak és feleséginek, Borbély Kata asszonyunknak és utriusque sexus maradékjoknak, de mostan ujobban ugy adgyuk azon megirt malomban való negyedrészünket, mellyet magunk saját igaz keresetünken váltottunk kezünkhöz Cassán lakos nemes és becsületes Kellő aliter Árokszállási István sógor urunktól háromszáz magyar forin­tokon, mellyről ő kegyelmek maga keze irása és pecséti alatt, azzal nem leégedvén, igaz Cassai captolomból költ testimoniális leveliink is vagyon, hogy szabadon birhas­suk és oda tehessük, ahová a szükség kivánnya, adtuk penig zálogban illyen okon, megirt városban lakos Borbély Mihály urunknak és feleséginek, Borbély Kata asszonyunknak és utriusque sexus maradékjoknak, hogy öt esztendőkig ki ne válthas­suk ő kegyelmektől és maradékjoktul, hanem ő kegyelmek vehessék hasznát, az öt esztendő elmúlván, hogyha ki akarnánk váltani magunk, vagy maradékink, tehát a fellyül megirt három esztendőben valamennyi forintokat, száz ezüst tallérokat, ismét mostan ötven ezüst tallérokat, jó pénzül és egyszersmind tartozunk ő kegyelmeknek és utriusque sexus maradékjoknak letenni, mellyet semmi szin alatt más pénzen ki ne válthassunk ő kegyelmektől, sem maradékink se utriusque sexus maradékjoktól. Hozzáadván eszt is, hogyha ő kegyelmeket és utriusque sexus maradékjokat mind törvényes és törvénytelen háborgatná a megirt malombéli negyedrészünkben 50

Next

/
Thumbnails
Contents