Az egri káptalan Szent János könyve - Az egri egyházmegye történetének forrásai 9. (Eger, 2005)

ezeknek csak harmadrészét kapja kézhez a püspök, másik egyharmadát a királyi végvárrendszerbe kapcsolt egri vár fenntartására, egyharmadát a vár őrségének fizetésére használhatja fel az uralkodó. Ez megállapodást 1549. február 9-én lépett hatályba. 1548 és 1552 között Dobó István, mint a király által kinevezett várkapitány és a püspöki javak provizora kezelte a birtokok jövedelmét, előbb Rakovy Gábor, majd Guthay Péter kamarai ellenőrök felügyelete mellett. Guthay 1551. július l-jén foglalta el tisztségét és azt az utasítást kapta, hogy írja össze a püspöki javakat. Oláh Miklós országos tisztségei miatt nem tartózkodott Egerben, mint ahogy utóda Újlaky Ferenc (1554-1555) sem. 1555 és 1558 között Bódy György csanádi püspök csak adminisztrátorként vezette az egri egyházmegyét, ezért a jövedelem harmadrészét sem kapta meg a kamarától. A vár provizora ekkor Zárkándy Pál volt. Már Újlaky halálakor felmerült a gondolat, hogy az egri várat, illetve az egyházmegye kormányzását olyan személyre kellene bízni, aki katonai ügyekben is járatos. így esett a választás Verancsics Antalra, aki korábban egri kanonok, majd pécsi püspök volt, és fontos diplomáciai küldetésekben a Portánál többször is eljárt. Verancsics 1558. február 26-án érkezett meg Egerbe. Várkapitánynak az 1552. évi ostromban során is kitűnt Zoltay Istvánt választotta, provizora Zeleméry László, a kamarai ellenőr az egri ügyeket jól ismerő Sukán János lett, aki provizorként már 1552-ben is a várban szolgált. Verancsics egri egyházfőként során számos nehézséggel találkozott. A város közvetlen környékét már a törökök is adóztatták, a püspökség javait bérbevevő nemesek nem fizettek rendesen, ezért a befolyt jövedelem még a vár őrségének fizetésére is kevésnek bizonyult. Ez jogos elégedetlenséget váltott ki az itt szolgáló katonák körében. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy az őrség jelentős része a reformáció tanításait fogadta el, amelyek ellen a püspök érhető módon igen erélyesen lépett fel. Emiatt 1561-ben a katonák kapitányukkal együtt úgy döntöttek, hogy inkább elhagyják a várat, de új hitüket nem tagadják meg. Erre ugyan nem került sor, de az új tant valló vezetőket 1562. május 10-én leváltották, új várnagyot és királyi biztost neveztek ki. A püspök idős korára hivatkozva már 1562-ben felmentését kérte az uralkodótól, mert úgy érezte, hogy egyházmegyéjének sem vallási, sem gazdasági problémáit nem képes megoldani. 1563-ban ezért olyan megállapodást kötött I. Ferdinánd királlyal, hogy a királyi kamara kezelésébe adja püspökségének minden birtokát és jövedelmét, az egri és a szarvaskői várral együtt. Saját részére csak egyházfői jogait tartotta fenn. Kikötötte, hogy az egri vár mindenkori parancsnoka köteles megvédeni a katolikus hitet, ezért sem Eger várában, sem az Egri Völgyben nem fogja engedélyezni a protestáns prédikátorok és iskolamesterek működését. Ennek fejében Verancsics évi 8000 rajnai forint évdíjat, túróci prépostság címét és javadalmait kapta meg. A megállapodás értelmében 1564. február 9-én elhagyta Egert, és a király által kijelölt új széhelyére, Érsekújvárra költözött. A vár új kapitánya, a kálvinista Mágócsy Gáspár azonban a vallási és birtokjogi kérdésekben ellentétbe került az egri káptalannal. 1566-ban a várbeli VI