Az egri káptalan Szent János könyve - Az egri egyházmegye történetének forrásai 9. (Eger, 2005)

Bevezetés

Bevezetés A Heves Megyei Levéltár őrzi az egri káptalannak azt a kolligátum-jellegű kötetét, amelynek neve már keletkezése idején is Liber Sancti Johannis azaz Szent János könyve (a továbbiakban: LSJ/1.) volt.

1 Ennek a kötetnek nagy részét 1643-ban egy új könyvbe másolták át (a továbbiakban: LSJ/2.)' Egy, a Kamaránál lévő 1587-es példányról 1633-ban is készült másolat, erről a XVIII. században ismét másolatot készítettek (a továbbiakban: LS J/3.)

3. Egy másik XVIII. századi másolatot is ismerünk.

4 1886-ban Kandra Kabos e három forrás összevetésével nyomtatásban is kiadta Az Egri Főegyház Szent János Könyve - Liber S. Johannis apostoli et evangelistae című munkáját. (A továbbiakban: LSJ/K.)

5 Igen sok történeti tanulmányban hivatkoznak e négy forrás valamelyikére, mert Liber Sancti Johannis olyan kolligátum, amely különböző időben és különféle célból készült összeírások és jogbiztosító iratok gazdag gyűjteménye, ezért fontos adatbázisul szolgálnak egy nagyobb, a mai országhatáron is túlterjedő régió gazdaság- és helytörténetének kutatásához. Érthető okok miatt a kutatók nagyobb része a LSJ/K. nyomtatott szövegét használta. Kandra Kabos azonban a LSJ/2. szövegét vette alapul, de a helynevek névalakjainál igen sok esetben a LSJ/1. szövegét közölte. A hasonlójellegű helységsorokból néhányat kihagyott, a LSJ/1. utólagos, és a LSJ/2-bt átírt bejegyzéseit minden megjegyzés nélkül közölte. A szolgáltatások értékének és mértékének hét évtized alatt bekövetkezett változását ezért nem lehet nyomon követni, mert a kötet szövege minden esetben az 1643-ra kialakult állapotot rögzíti. A korabeli nyomdatechnika miatt a földrajzi- és személyneveket sem tudta betűhíven jelölni. Az igen sok esetben rontott formában leírt helységnevek azonosítását vagy meg sem kísérelte, vagy azonosításainak egy része helytelen. A LSJ/1. keletkezésének előzményei és időpontja Ha a kötet keletkezésének indítóokát keressük, röviden át kell tekintenünk az egri egyházi birtokoknak a XVI. harmadik negyedében kialakult helyzetét.

6 Az egri püspökség országrésznyi területéről befolyó egyházi és földesúri jövedelmeket 1548-ig a mindenkori püspök, illetve a káptalan és más egyházi személyek (káptalani dignitások, prépostok, oltármesterek) szabadon használhatták fel. Ekkor I. Ferdinánd király és Oláh Miklós püspök (1548-1553) olyan egyezményt kötött, hogy ezután a püspökség jövedelmeit a Szepesi Kamara hajtja be, 1 HML XII-2/d. 39. 2 HML XII-2/d. 40. 3 HML XII-3. Liber 11. 4 HML XII-3. Liber 10. 3 KANDRA 1886. 6 A fejezetben az 1974-ben megjelent tanulmányom (KOVÁCS, 1974.) megállapításait foglalom össze. V