Az egri káptalan Szent János könyve - Az egri egyházmegye történetének forrásai 9. (Eger, 2005)

tisztjei közt gondozásra és vezetésre szétosztotta.

7 1479-ben káptalan számára egy olyan statútumot adott ki, amely az egyházi kötelezettségek mellett gazdasági ügyekről is intézkedett.

8 Ezért neki tulajdonítható a püspökség birtokainak gazdasági egységekbe szerveződése, azaz az officiolatusok kialakítása, amelyek a XV. század utolsó harmadától a XVI. század végéig működtek, sőt közülük néhánynak még a török hódoltság idején is nyomára bukkanhatunk. Az idézett bejegyzések azonban a XVIII. században íródtak. A XV. századra visszautaló megjegyzéseket csak arra alapozhatták, hogy ezek az urbáriumtöredékek hasonlóak a LSJ/1. harmadik részében található, 1587-ben kiadott urbáriumhoz, ezért a maihoz hasonló, XV. században keletkezett Liber meglétét már az 1973-ban megkezdett kutatásaim kezdetén sem tartottam valószínűnek. Szederkényi Nándor egy olyan kamarai vizsgálat eredményének tartotta a Liber Sancti Johannis létrejöttét, amelyet 1579. augusztus 5-én Kugler Sebestyén, Jánossy János és Gründl János kamarai biztosok végeztek az egri várban. A vizsgálat célja az volt, hogy felderítse azokat a gazdasági szabálytalanságokat, amelyeket Kolonics Bertalan, illetve még Ungnád Kristóf kapitány és provizorai elkövettek. *** Végeredményben a külső és belső ismérvek, illetve az aprólékos, belső szövegkritikai vizsgálata alapján a LSJ/1. I. részének keletkezésének ideje 1569 októbere és 1571. május 14-e közötti időre, nagy valószínűséggel az 1570. évre tehető. Ezt a megállapításomat más levéltári adatokkal is meg lehet erősíteni. 1569 októberében Ruber János, Khielman András és Fejérvári János királyi megbízottak jelentették, hogy Forgách Simon helyett Ungnád Kristófot iktatták be az egri vár kapitányi tisztébe. A következő év áprilisában mát olyan rendelkezés született, amely szerint az egri nagyprépost jövedelmét teljes egészében Eger várának költségeire kell fordítani. Ez a döntés minden bizonnyal megkövetelte a jövedelmek összeírását, és egyéb kimutatásokkal együtt ez képezhette a Liber Sancti Johannis alapját. 1571. május 14-én Miksa király leiratot intézett a Szepesi Kamarához, amelyben már konkrétan megemlíti a Liber Sancti Johannist, amely valaha az ekkor már elhunyt Fejérvári János birtokában volt. A király utasította a Kamarát, hogy az örökösöknél nyomozzanak a könyv és egyéb számadások hollétéről. Ezek „... non pauca colligisse clicitur eo tempore, quae provisoratus officia Agriensis functus est." A Kamara megbízottja Eperjesen eljárt Fejérvári özvegyénél, de az iratokat nem találta nála, amint ez az 1571. május 18-án, Kassán kelt jelentéséből kitűnik. A királyi leirat egy példányát a Pozsonyi Kamara is megkapta, mert május 22-én azt jelentette, hogy a nála őrzött egri iratokat és a Liber Sancti Johannist mellékelten megküldik. Tekintettel arra, hogy „... nulla illorum scriptorum exempla hic retinere potuerimus, ea rursus " kérik azokat visszaküldeni. 7 Magyar Országos Levéltár, Budapest. Diplomatikai Levéltár 37008. Ennek 1533. évi másolata: Urbarie et Conscriptiones 104:1. 8 LSJ/2. 191 v-195r. VIII