Az egri káptalan Szent János könyve - Az egri egyházmegye történetének forrásai 9. (Eger, 2005)

székesegyházat raktárrá alakította át, majd megtiltotta az egyházi és nem katonai személyeknek, hogy a várba belépjenek. Azzal érvelt, hogy a várban tartott istentiszteletekre a nép közé vegyülve álruhában akár a törökök is bejuthatnak és felrobbanthatják a lőszerraktárt. Hallgatólagos beleegyezésével a protestáns hívek a városban álló Szent Mihály plébániatemplomot is elfoglalták. Verancsics az uralkodónál tiltakozott a túlkapások miatt, és ez egyik oka lehetett annak, hogy Mágócsy 1567 elején felmentését kérte a királytól. Királyi biztosok érkeztek Egerbe, hogy a püspöki jövedelmeket összeírják, és a kapitányi tisztséget másnak adják át. 1567. május 16-án Forgách Simon vette át a vár parancsnokságát. Eleinte Veancsiccsal is megegyezésre törekedett, és olyan járandóságokat is kifizetett részére, amelyeket korábban Mágócsy visszatartott. A későbbiek során az ellentétek azonban ismét kiújultak, ezért a püspök ismét panasszal fordult a királyhoz. A vitát végül is az oldotta meg, hogy 1569-ben Forgách Simont dunáninneni főkapitánynak, Verancsics Antalt pedig az esztergomi érsekké nevezték ki. Ettől kezdve az egri püspöki szék három évig üresen marad, a várkapitány Ungnád Kristóf lett. Utóda 1576-ban Kolonics Bertalan, de 1581 és 1587 között ismét Ugnád lett az egri kapitány. Az 1569. évi 27. törvénycikk értelmében a végvárak közelében lévő birtokok dézsmáit a király, illetve a Kamara a főpapoktól haszonbérbe vehette, így tehát a püspöki és káptalani jövedelmek legnagyobb részét elvonták az egyháziaktól. *** Kandra Kabos sem a Uber Sancti Johannis keletkezésének okát, sem annak időpontját nem tudta meghatározni. Feltételezte azt, hogy a LSJ/1. példányát egy elvesztett, XV. századi példányról másolták. Véleményét a LSJ/3. 393. lapján kezdődő, és a püspöki birtokok szolgáltatásait rögzítő urbárium címére alapozta, amely szerint Sequntur proventus illarum possessionum suprascriptarum per anni circulum et etiam quos ex praefatis possessionibus reverenclissimus dominus Gabriel, Dei et Apostolicae Sedis gratia episcopus ejusdem ecclesiae Agriensis anno videlicet septuagesimo sexto suis nobilibus et familiaribus ad ojficiolatus distribuit. Et etiam quae ex eis simul cum praesentibus ad Castrum Agriensem famulantur et primo civitatis Agriensis tot proventus ut infrascripto modo patebunt. Ennek a kötetnek a 456. lapjától kezdve egy urbárium töredéke olvasható, amelynek elején ez a cím áll: Eruitur aliquatenus ex Libro Sancti Johannis, qui circa annum millesimum quadringentesimum octuagesimum sextum a Sancta Romana Ecclesia cardinali Gabriele tunc episcopo Agriense compilatus, et pro directione administrationis honorum episcopalium tum per ipsos episcopos tarn secle vacante per Cameram adhibitus, tum penes episcopos et venerabilem capitulum Agriensensem tum penes Cameram Scepusiensem conservatus usque modo in continuo usufuit. Rangoni Gábor püspök (1475-1486) 1476 elején tényleg készíttetett egy összeírást a püspökség birtokairól abból az alkalomból, hogy ezeket az uradalmak VII