Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

de mindenképpen egyenes folyománya lehet a munka pontosságán a végzettség­nek, esetleg életkornak, tapasztalatnak. Annyi elmondható, hogy a XVII. 16-os szelvény a két szerző (Niegel, Boch) ellenére sem készült kellő gondossággal, nem kevésbé a XVII. 17-es szelvény, melynél a rendellenességek új formáját is megtaláljuk, konkrétan: egy teriilet olyan kihagyását, mely nem csatlakozási hiba. (Ez az elemzett rendellenességek közül a harmadik, melyről később szólunk). A szelvény rekonstrukciós vázlatán jól látható a széles folytonos hiány a XVII. 16. és a XVII. 17-es szelvények között (6. ábra). Kétségtelen, hogy különösen az északi oldalon meredeken leszakadó Mátra-bérc nehéz feladat elé állíthatta a fel­vételezőket, de mivel az I. katonai felvétel szakirodalma dicsérettel illeti a felvé­telezők Alpokban végzett kitűnő munkáját, elvárható lett volna talán a magyaror­szági kevésbé tagolt tájak térképezésének pontosabb megoldása. A felvételből ugyanis hiányzik a megye mai területén a Szalajkás-tető, az Ólom-tető, a Lesbikk (a 6. ábrán jelöltük a szintén fel nem vett Óvár és Ágasvár helyét). A Mátra ezen részén feltüntetett egyetlen földrajzi név, a „Das Mattra gebürg" az ábra alsó ré­szén látható. A térképezési rendellenességek közül harmadikként azokat vizsgálom, ame­lyek nagy valószínűséggel a terep nem tökéletes bejárásával, illetve annak bizo­nyos hiányával függhetnek össze, valamint jelentős mérési pontatlanságra vezet­hetők vissza. A 7. ábrán háromszög, illetve négyzet alakban jelöljük azokat a te­rületeket, melyek ezen térképezési rendellenességet mutatják. Az első érintett szelvény a XVII. 17-es, mely az egymás alatti szelvények csatlakoztathatósága esetében is szerepelt szerzőjével, Hauslaab főhadnaggyal együtt. A rendellenessé­gek sorában másodikként vizsgált probléma (a la vue felvételezés) is érinti az em­lített szelvényt. Nem javít a szerző megítélésén a szelvény délebbi részének vizs­gálata sem. A 8. ábra világosan mutatja, hogy itt már nem illeszthetetlenségről van szó. A bemutatott rekonstrukciós vázlat teljes egészében a XVII. 17-es szel­vény része. A megközelítőleg 1,5x3 km-es, háromszög alakú kihagyás teljes egé­szében mellőzte a valójában ezen a területen található Üstökío és Asztagkő fel­tüntetését, s ez megerősíti a Mátra központi tömegének fiktív felvételét. Anélkül, hogy a rekonstrukció menetét bővebben ismertetném, elmondható, hogy a XVII. 17-es szelvény mutatta a legnagyobb távolságbeli elméréseket is. A munkám so­rán megkívánt szerkesztési pontosság ellenére is nehezen tudtam korrigálni a megközelítőleg 2000 m-es távolságmérési eltérést a szelvény bizonyos részein, ugyanis ez 1:25 000-es méretarány esetén 8 cm! Tehát a szelvény a szemrevétele­zés útján végzett térképezés szép, ám nehezen korrigálható példája. A 7. ábra másik területet is jelöl a XIX. 15-ös szelvényen belül, mely a terep pontos ismeretének hiánya mellett lényeges mérési hibát is mutat. A rekonstruk­ció során először volt tapasztalható, hogy egy település a valódi helyétől több száz méterrel eltérő pozícióban található, mint ahogy azt az I. katonai felvételen 98

Next

/
Thumbnails
Contents