Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

1783. A megyén belül érinti a rendellenesség még a XVII. 16., 17-es lapokat, melyek 1782-ben és 1784-ben készültek. A mappázok Niegel, Boch és Hauslaab voltak. Valójában az eddig mért folytonos kihagyásnál még szélesebb sávú hiányt mutat a szelvény nyugati fele. A kihagyás mértéke eléri az 550 m-t is. A térképezési rendellenesség itt azzal komplikálódik, hogy a szelvény Központi-Mátrára eső része egész bizonyossággal állítható, hogy műszeres felvétel nélküli un. „ á la vue" felvétel. Mivel a készítési idők az érintett szelvények esetében nem azonosak, az eddigi megállapítások mellett egy újabb észrevételt is tenni kell. Amellett, hogy a XIX. 14., 15-ös szelvények szerzőinek hibáit továbbvitték az Egertől nyugatra dolgozó tisztek, felmerül a gyanúja annak is, hogy az un. „négyzetes hengervetület"-kínt felfogható perpendikuláris és meridionális vonalakra mért szelvényezés is hibás, vagyis a függőleges alapvonalon a szelvények felmérése sem lehetett pontos. A térképezők a számukra kijelölt szelvények elhelyezkedési pontosságának nem néztek utána. Kérdés az, hogy ez az alapvonalmérés hol kezdődött, és az országban hányszor ismétlődött? Ezt az I. katonai felvétel szakirodalma nem ismerteti. A szomszédos megyékben, illetve országosan is elvégzendő feladat lehet annak kiderítése, hogy a megyétől nyugatra ez a folytonos kihagyás meddig követhető nyomon? Említettük, hogy az Egertől keletre lévő szelvényen ez nem mutatható ki. A térképezési rendellenességek második problémaköre a szemmérték szerinti felvételezés pontatlansága. Egy-egy szelvény azon része, amelyet nem mértek fel pontosan, fiktív állapotot rögzít. A XVII. 16. és 17-es szelvények nyugati felén széles sávban kimutatható folytonos kihagyást a szelvények keleti felén, a Központi-Mátra és a Mátra-bérc területén nem lehet kimutatni. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy a fedett, erdős területen nem történt pontos terepbejárás és felmérés, csak elnagyoltan térképezték ezt a területet. Ez az állítás arra alapozható, hogy a szomszédos szelvényekhez viszonyítva a XVII. 16. és 17. szelvények hegyvidéki része az üveghuta [Glashütten], a hamuzsírfoző (Potaschen Hütte) és a Mátra [Das Mattra gebürg] kivételével nem tartalmaz megírt földrajzi nevet. Nem jelöli a Mátra-bérc csúcsait (Óvár, Ágasvár, Piszkés-tető), és a Központi-Mátra tömegében Galyatetőt, holott ezek a terület legjellemzőbb pontjai (5. ábra). Egyébként ez az a terület, mely a szokásos egy szelvény-egy szerző gyakorlattól eltér. Itt 1782-ben kettő tiszt dolgozott: Niegel zászlós, Boch hadnagy, 1784-ben pedig feltételezhetően segítségnyújtás céljából bekapcsolódott a munkába Hauslaab főhadnagy is. A megalapozatlan következtetéseket mindenképpen kerülni szeretnénk, elismerve a terep nehézségeit és az említett társadalmi- és útviszonyokat, megállapítható, hogy rangban a Magyarországon felvételezők közül egyetlen zászlós Niegel volt. A szerzők rangjából a minőségre való következtetés nem volna helyénvaló, 97