Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87
bizonyítani, mert Eger területén háztömbről háztömbre, illetve utcáról utcára haladva készítettem el a rekonstruált térképet. 32 Bár Eger településhálózatának rekonstruálásajelen cikk feladata nem lehet, megemlítem, hogy ez a hiány érinti a Trinitárius utcát (Trinitárius templom), a mai Telekessy, Deák Ferenc, Tarkányi Béla, Klapka utcákat, az Érsekkert északi részeit, a fürdő környékét (Táncsics Mihály és Fürdő utcák), a Kertész és Makiári utat, a fürdő, az Eger patak, a malomárok környékét. A korabeli állapot összevethető Sartori József 1787-ben és 1790-ben készített térképeivel. 33 A XIX. 14., 15-ös szelvények Egeren kívül is mutatják a kb. 250-300 m-es térképezési hiányt. Nem vették fel a Szépasszony-völgy egy részét, az Agárdihegy É-i részét a várostól Ny-ra, K-re az Ostoros-patak egy szakaszát, a Savó-kutat, a megyehatáron a Rakottyás-oldal alsó részét. Ezek a földrajzi nevek az I. katonai felvételen nem szerepelnek. Arra, hogy a két térképező nem pontosan egyeztette a két szelvény csatlakozását, talán az is bizonyíték, hogy a Harbach-féle szelvényen a városnév Erlau vei Jager, Agria vei Eger, a Dermoth-féle szelvényen Erlau vei Eger alakváltozatokban szerepel. Ez utóbbi szelvényen az Egerben található és a helységek nevei mellett általában feltüntetett templomok, közintézmények, ipari és hírközlési információk is olvashatók. Bár Gyöngyös mezőváros területe is két egymás alatti szelvényből állítható össze (XVII. 17., XVII. 18., Hauslaab és Wiener főhadnagyok munkája), de illesztési hiány itt nem volt kimutatható, mert a térképészek precízen betartották az utasítást. (4. ábra) A XIX. 14, 15-ös szelvények közötti területkihagyás a mai megyét kelet felől érintő XX. 14., 15-ös szelvények esetében nem mutatható ki, pedig ezeket is az említettek rajzolták. Viszont az egri szelvényhez nyugatról csatlakozó térképlapokon folytatódik az Eger belterületén bizonyítható több száz méternyit kitevő területkihagyás. A szelvényeket K-Ny-i irányban jobban illesztették, de az egymás alatti szelvények csatlakozására már nem fordítottak kellő figyelmet. A XX. 14., 15. szelvény készítési ideje 1783. A 2. ábrán látható, hogy a folytonos kihagyás ezeket a szelvényeket nem érinti, annak ellenére, hogy a szerzők azonosak az egri szelvény szerzőivel. A XIX. 14., 15-ös szelvények, melyeknél térképezési hibát észlelhettünk, szintén 1783-ban készültek. A XVIII. 15., 16os szelvény méterben megközelítőleg azonos kihagyást mutat a XIX. 14., 15-ös szelvénnyel, ezeknek készítői Ebért és Rehm főhadnagyok. A készítési idő itt is DERCSÉNYI-VOIT, 1972. 25. lapján a műemléki topográfia II. kötetében értelemszerűen összeillesztették az Egert ábrázoló lapokat. Nyomtatott és kéziratos térképek a Heves Megyei Levéltárban. Fkpt 11., Érs. 59. Az Fkpt 11. térképén jól tanulmányozható az Eger patak azon szakasza, mely az I. katonai felvételen kimaradt, az Érs. 59. térképen pedig a város érintett területei. 96
