Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

Az I. katonai felvétel rendellenességeit illetően az első problémakör a szelvények egy részének olyan összeilleszthetetlensége, mely az egymás alatti lapok egész hosszában végigkövethető, míg az egymás melletti lapok között csak esetleges és kisebb mértékű. Nem a földfelszín görbült voltának sík felületen történő ábrázolása okozza ezt az illeszthetetlenséget; egyszerűen nem ellenőrizték a terepmunka során az egymás melletti szelvények pontos tartalmi kapcsolódását. A téglalap alakú szelvényeknek az illesztésére utasítás kötelezte a térképezőket, amit esetünkben nem tudtak tartani. Említettük, hogy a térképlapok részfelvételek sorozatai voltak, ennélfogva felépítésük és egymáshoz való kapcsolódásuk nem kifogástalan. Az illesztési hibákat az eredeti térképeken (illetve azok másolatain) azért nem lehet észlelni, mert készítőik (be akarván tartani az utasítást) még akkor is összerajzolták a csatlakozó szelvények jellegzetes vonalait (utak, vizek), ha ezek illeszkedési pontjai a valóságban több száz méterre estek egymástól. A térképezési rendellenességeket csak akkor tudtuk felismerni, amikor a rekontstrukció során az I. katonai felvétel rajzban megjelenített, de nem mindig valósághű terepábrázolását a tényleges állapotot pontosan rögzítő III. katonai felvétel lapjaival vetettük össze. Nem illeszthetőek a XIX. 14., 15, a XVIII. 15., 16-os és a XVII. 16., 17-es szelvények (1. ábra). A terep adottságait figyelembe véve Heves megyének ezen részei azok, melyek nehézségeket állíthattak a térképező elé, s ez a mappákon is érzékelhető. Az érintett terület nagy része a Mátrára, illetve a Bükk hegység DNy-i lealacsonyodó részére esik. A megye egyéb területein hasonló, kimutatható problémával nem találkoztam. A kérdés az, hogy a szelvények teljes hosszát érintő folytonos kihagyás a terep nehezebb adottságaiból következik-e, vagy kifejezetten elsőként az Eger belterületén előállt, megközelítőleg 250 m (1 cm)

30 szélességű terület automatikus kihagyásából eredeztethető? (2. ábra.) Az előbb említett szelvények közül a térképrekonstrukció készítése során ugyanis az Egerről készült XIX. 14. és 15. szelvényeknél érzékelhető módon tetten tudtam érni a térképkészítés hiányosságait (3. ábra). A XIX. 14-es szelvény szerzője Harbach őrnagy, a XIX. 15-ös szelvényt Dermoth alhadnagy készítette, s ezek azok a szelvények, amelyek Eger területét összeillesztve együttesen adják.

31 Az Egerről készült szelvényeken bizonyos területeket a szelvény egész hosszában kihagytak a felvétel készítői. Ezt azért tudom A rekonstrukció méretaránya 1: 25 000. Az említett földrajzi fokhálózatra mért szelvényezés okozta azt, hogy települések, főleg ha nagy területűek voltak, két szelvény részei lettek. Ez történt Gyöngyös esetében is. 95