Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

méginkább az erdőrengeteg volt. A XVH1. század végén a törvényes rend elleni fellépések az Alföldről az ország északi részébe is átterjedtek.

24 A társadalmi tényezők mellett a közlekedés lehetősége is meghatározóan befolyásolhatta a térképezésbe kezdők eredményességét. Az Alföldön, ott ahol szárazulat alig akadt, a vízi utak a szárazföldi utakhoz hasonlóan fontosak voltak, hiszen az országutakat pótolták.

25 Az I. katonai felvétel a Tiszát kb. 50 km-en kísérve vizenyősnek ábrázolja. A hegyvidéki részeken, elsősorban a Mátrában, minősített út nem vezet keresztül, a közönséges kocsiutak száma is csekély. A XVIII. században a gazdasági fellendülés szükségessé tette egy korszerűbb közlekedési hálózat kiépítését. Megkezdődött a domborzat és vízrajz adottságaihoz igazodó szekérutak kövezett utakká fejlesztése.

26 III. Károly császár már egy kész program szerint építtette ki a közlekedési útvonalakat, így a megyében is elvben járhatónak kellene minősíteni az utak egy részét. A valóságos állapotokat az I. katonai felvétel országleírása településről településre ismerteti.

27 A megyei szelvények és az országleírás a megyében nem igazolják a császár törekvését. Ez a munka valójában csak a XIX. század második felétől vett nagyobb lendületet. Az utak, hidak gondozása a megyék és a falvak elöljáróságának feladatai közé tartozott.

28 Az „útcsinálás" is robotteher volt. Ugyanerre az időre esik a Tisza szabályozását célzó térképezés a Tiszán és árterén. A térkép készítője Litzner János megyei mérnök.

29 A munkát 1784-ben kezdte meg, s ugyanekkor folyt Magyarország összes vizeinek felmérése hasonló céllal. A munkavégzéssel kapcsolatban, pl. 1785-ben, emberemlékezet óta nem látott nagy áradásról panaszkodik Litzner, mely munkáját teljesen leállította. Az I. katonai felvétel idején bárki kezdett is térképezésbe, nehéz közlekedési viszonyokkal találkozott Heves megyében. Eddigi ismereteink szerint Magyarországon még nem rekonstruáltak I. katonai felvételhez tartozó lapot. A felvételezésről szóló áttekintés után a mai Heves megyét érintő rekonstrukciós eredményeinek ismeretében megpróbáljuk a felvételezés rendellenességeit értékelni. Véleményünk alapvetően az, hogy az I. katonai felvétel a korszak kimagasló térképészeti alkotása, viszont 200 évvel a munkák elkészülte után érdemes elemezni hibáit is. 24 DÖMÖTÖR, 390. A problémára kollégám, dr. Csiffáry Gergely hívta fel a figyelmem, melyet köszönök. 25 SZABÓ, 36. 26 FRISNYÁK, 80. 27 „Militarische Beschreibung von Ungarn". A Heves megyei részt fordította Szécsmezei Erzsébet. 28 KÁLMÁN, 11. 29 Nyomtatott és kéziratos térképek a Heves Megyei Levéltárban. T 118, 119. 94