Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Huszár Éva: Az I. katonai felvétel térképezési rendellenességei Heves megyében • 87

A magyarországi térképezésnek a XIII. századtól az I. katonai felvétel idejéig történő vázlatos ismertetése, valamint az I. katonai felvétel jellemzőinek érintése után a Heves Megyei Levéltár térképrekonstrukciós munkáinak bázisanyagául szolgáló I. katonai felvétel rekonstruálásának a szelvények illeszkedésével, a terep bejárásának hiányával összefüggő tapasztalatait adjuk közre.

21 Heves megye természetioldrajzilag az Északi-középhegység legmagasabb részét a Mátrát, a Bükk nyugati nyúlványait, az Alföld északi hordaléklejtőit foglalja magába a Zagyva, az Eger-patak és a Tisza által körülhatároltan.

22 A megye térképezési szempontból a Tisza árterén és a fedett területeken (hegyvidéken) jelenthetett komolyabb akadályt a térképezőknek. Egyéb részein a felvételezés szokásos nehézségeivel számolhattak (pl. közállapotok, rossz utak). Ráadásul Magyarországon nem látták szívesen az osztrák birodalom hivatalos embereit (földmérőket, katonákat) sem. Mind a szegény nép, mind a nemesség az adók emelésétől tartván bármilyen célt szolgáló térképezés mögött rosszat sejtett. A köztudat nem választotta szét a kataszteri felméréseket, valamint a katonai célú felvételezést (ez a történeti Magyarország bácska-bánáti részén azonos is volt). A bécsi katonai főparancsnokság 1783-ban a helyi katonai parancsnokok útján azzal a kéréssel fordult a megyékhez, hogy a térképezési munkák elősegítésére készítsék el területük helységeinek jegyzékét és ezt juttassák el a térképészekhez. A Helytartótanács 1783. március 27-én kelt 2706. számú leiratában pedig utasította a megyei önkormányzatokat, hogy a helyi hatóságok adják meg a szükséges információkat a munkát végzőknek, biztosítsanak olyan embereket, akik a hegyek, a völgyek és folyóvizek neveit jól ismerik.

23 Joggal lehet feltételezni azt is, hogy ott, ahol a térképezés a terep bejárásának legnagyobb pontatlanságait mutatja, az utak hiánya mellett oka lehetett az erdőrengeteg megközelítésének félelme is, hiszen ebben az időben egész Közép-Európában, s így hazánkban is, egyre több törvényen kívüli szegénylegény, betyár menedéke a puszta, de 21 A rekonstukciós munka lényege az, hogy az I. katonai felvétel lapjait összevetjük a III. katonai felvétellel, ennek 1:25 000-es léptékére szerkesztjük át az I. felvétel lapjait, megtartva azok rajzi jellegzetességeit. A III. katonai felvétel technikailag már oly mértékig tökéletes, hogy a rekonstrukció alapjául elfogadható. A munkával kapcsolatosan eddig a tájolási és távolságmérési pontatlanságok ismertetése történt meg. Levéltári Szemle, 1989/2. 22 BODNÁR, 31. 23 HML IV-l/a. Közgyűlési jkv. 1783. 23-24., illetve IY-l/b. Közgyűlési iratok, 1783. 154. és 242. sz. Ezekre az adatokra Kovács Béla hívta fel a figyelmemet, ezt és az iratok lefordítását köszönöm. 93