Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

massalhangzós szavakat az egy Kangar kivételével minden esetben eh hanggal írta át (Chopón, Chavuksin, Chara),

46 tehát éppen a besenyő nyelv - vagy inkább annak valamelyik nyelvjárása - az, amelyben egy ilyesfajta hangfejlődés végbement. A másik dolog: a magyar nyelvben tapasztalható m>v hangváltozásra sok példa hozható fel, többek között a -van/-ven tízes számnévképző kialakulása is ide sorolható.

47 A török nyelvek közül a kipcsakos típusúakban (amelyek közé a besenyő is tartozik) szintén végbement egy hasonló hangfejlődés, amit a kertme> kertpe alakpár bizonyít;

48 külön érdekesség, hogy éppen a magyar nyelv az, amelyikben e szó átalakulása teljesen végbement (kertme>körtve). Ezek a jelenségek tehát arra mutatnak, hogy nyelvileg egyáltalán nem elképzelhetetlen egy qatman>hatvan fejlődés. A név egyébként jelentéstani szempontból jól beleillik a török törzs- és népnévadási rendszerbe, ahol külön csoportot képeznek a 'rész, töredék' jelentésű nevek.

49 S végül a hasonló jellegű elhallások és félrefordítások nem mennek ritkaságszáma a forrásokban. Erre itt és most legyen elegendő csupán két példát megemlíteni. Az egyik: a Képes krónika miniátora Hont lovag nevét a „heraldika nyelvére" fordította le rosszul, amikor beszélő címeit alkotott a számára - egy kutyafejes címert rajzolt ugyanis, mivel azt hitte, hogy a lovag neve összefügg a német Hund szóval.

50 A másik közismert példa: az elveszett magyar Trója-regény valamikori meglétének a legfontosabb filológiai bizonyítéka, hogy a középkori délszláv szövegek számos olyan félreértést tartalmaznak, amelyek csakis magyar nyelvű közvetítőszöveg feltételezésével magyarázhatók.

51 Az elmondottak szerint tehát a Hatvan egy besenyő törzstöredéknek a neve volt - mármost kézenfekvő a kérdés: vajon mutatkozik-e tényleges összefüggés az ezt a nevet viselő települések és a besenyők között az okleveles források tükrében? A válaszunk: úgy látszik, van ilyen összefüggés. Amint azt láttuk, a Hatvan név első felbukkanása Füzegy föld 1075-ös határjárásában máris összekapcsolódik a Besenyő névvel. A Fejér megye déli részén fekvő Hatvan lakosai még a 13-14. században is besenyők voltak, s ugyanehhez a néphez tartoztak azok is, akik „besenyő őseik jogán" birtokolták a települést. Továbbá: a Somogy megyei Hatvan közvetlen közelében fekszik Rinyabesenyő, valamint több más olyan település is, ahol határozott besenyő nyomok mutatkoznak.

52 A Baranya megyében, 46 GYÖRFFY György, 1989. 177-179. p. 47 BENKŐ Loránd (főszerk.), 1967-1976. II. köt. 74. p. 48 LIGETI Lajos, 1986. 292. p. 49 NÉMETH Gyula, 1991. 80-81. p. 50 KRISTÓ Gyula, 1977. 139-140. p. 51 KLANICZAY Tibor (szerk.), 1984. 94. p. 52 T

ÓTH Péter, 1987. 271-272. p. 254