Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

Bogádmindszent határában lokalizálható Hatvan elpusztult településsel ugyancsak közvetlenül szomszédos az a Téseny falu, amelynek határában egy területrésznek Besenye a neve.

53 Püspökhatvantól sincs messze egyrészt Máriabesnyő, másrészt pedig az a Vác sem, amely városnak a lakosai között szintén volt besenyő származású személy,

54 Az Érhatvannal szomszédos Pele területén bukkan fel a Besenyő határrész-név, míg az ugyancsak közel fekvő Érdengeleg határában a Besenyőtó névvel találkozunk.

55 S végül a Zagyva középső folyásánál lokalizált Hatvan településcsoportot a Fülek melletti Hatvannal összekötő vonal mentén tűnik fel Besenyőbérc név Mátranovák, illetve a Besenyő kaszáló Almágy határában.

56 Mindez pedig azt jelenti, hogy csaknem mindegyik Hatvan nevű település közvetlen közelében kimutathatóak a besenyő nyomok. Ha azonban a besenyők - és általában a keleti nomád népek - szláv környezetük által adott elnevezését is bevonjuk a vizsgálatunkba, akkor egy igen különös összefüggés körvonalazódik előttünk. 4. A palócok eredete, a palóc etnikum kialakulása - pontosabban annak az etnikumnak a meghatározása, amelyik nevet adott ennek az etnikai csoportnak mindmáig a magyar településtörténet legnehezebb és tulajdonképpen megoldatlan kérdései közé tartozik. Ezt a névadó etnikumot a kazároktól (kabaroktól) a székelyekig, a besenyőktől a kunokig már mindegyik, a magyarsággal kapcsolatba került keleti nomád népcsoporttal megkísérelték azonosítani, azonban egyik azonosítási kísérlet sem járt megnyugtató eredniénnyel. Mindössze-abban egyezik meg a történettudomány Hunfalvy Páltól Györfíy Györgyig, hogy az a népcsoport, amelyik először viselte a palóc nevet, a kiváltságos kunok tömegével szemben kis létszámú és különleges jogállás nélküli lehetett,

57 illetve, hogy a 12-13. században a később a palócok lakta területen élt egy olyan kisebb vagy nagyobb népcsoport, amelyik külső megjelenésében, s talán életmódjában és nyelvében is eltért a környezetében lakó magyaroktól és más népektől, s hasonló volt a „kunokhoz", azaz valamelyik keleti nomád néphez.

58 Mármost, ha egy pillantást vetünk a térképekre, azonnal a szemünkbe tűnik, hogy a Zagyva középső folyásánál lokalizált Hatvan településcsoport és a Fülek melletti Hatvan közötti terület, ahol tudniillik a mondott Zagyva folyó és mellékvizei mentén nomadizálhatott a Hatvan nevet viselő besenyő törzstöredék, 53 GYÖRFFY György, 1989. 153. p. 54 GYÖRFFY György, 1989. 154. p. 55 GYÖRFFY György, 1989. 162. p. 56 GYÖRFFY György, 1989. 160. p. 57 KOSA László, 1989. 15. p. 58 GYÖRFFY György, 1968. 321. p. 255