Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247
cák, másrészt pedig minden ilyen típusú utcanév (Böszörményi, Pallagi, Sámsoni, Szoboszlói stb.) közeli településre utal. Az efféle kísérleteknek á talán figyelembe vehető volta is azt jelzi azonban, hogy á Hatvan név magyarázata nagyon'bizonytalan alapokon áll, ellenére a magabiztos nyelvészéti munkáknak. • u ' A továbbiakban - egyelőre néni a teljesség igényévél ^ a" Hatvari nevű településekre vonatkozó, lehetőleg korai adatokat sorakoztatjuk fel annak reményében, hogy ezek együtt valamilyen más irányba terelhetik a kutktást. 2. A legkorábbi adatot, amelyet á Hatvan településnévhez szokás kapcsolni, a garamszentbenedeki monostor számára '1075-ben kiadott adománylevélben találjuk: ez a Füzegy víz fölött elterülő, ugyancsak Füzégynek nevezett fold határjárásában felbukkanó puteus Hotuandi, amelytől - már most megjegyezzük - nincs messze egy (h)ortus Beseneudi nevű hely. 14 A kutatás - mint láttuk - a nevet személynévnek gondolja és feltételezi, hogy az ezt viselő személy riévadója volt a két Hatvannak, 15 tudniillik a Heves és Pest megyei Nagyhatvannak és Kishatvannak. Mivel azonban — mint látni fogjuk - ez a Füzegy víz és föld Szirák és (Szarvas)Gede környékére lokalizálható, ahol a későbbiekben más Hatvan településnevek is felbukkannak, fel kell tételeznünk, hogy az illető személy égy jóval nagyobb területnek is névadója lehetett. A Hatvan, már mint valódi településnév ezután 1213-ban tűnik fel, amikor is egy innét való, vagy itt lakó Liter nevű személy vádat emelt lovának elvesztése miatt a Dobur faluból való Dorum ellen; a perben a bíró Coma, a szolnoki ispán volt, a poroszló pedig az Ursei faluból való Ilegven. 16 Ez a Hatvan település azonos a Középszolnok megyei későbbi Érhatvannal, amely Tasnád mellett fekszik; a 15. században Kishatvannak is nevezték, amint azt egy nemesi előnéV bizonyítja. 17 A következő Hatvan település első említése 1222-ből való: ez a ma Fejér megyében, Kálóz közelében található Hatvan puszta. 18 Besenyők lakta falu volt: az innét való Kochobur a mondott évben mint királyi poroszló járt el Szlavóniában egy föld körülhatárolása során. Bár Károly Róbert 1324-ben eladományozta a falut, annak egy része továbbra is besenyő birtokosok kezén maradt: 1337-ben például néhai Hatvani Ugrin leánya, Erzsébet, néhai Urkund özvegye eladta azt a Hatvan possessiót, amely mint jegy ajándék őt, s mint leánynegyed a leányát, Ilo14 Lásd a 9. számú jegyzetet. 15 GYÖRFFY György, 1987. III. köt. 99. p. 16 GYÖRFFY György, 1987. II. köt. 287-288. p. GYÖRFFY Gyórgy, 1989. 136. és 142-143. p. \: 17 KARÁCSONYI János-BOROVSZKY Samu, 1903. 171. p. 18 CSÁNKI Dezső, 1890-1913. 1. köt. 556. p. 249