Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Tóth Péter: Egy besenyő betelepülés helynévi emléke • 247

nát illette meg. 1341 előtt Zsadányi Besenyő Gergely és fivére, Mátyás azon a jogcímen szerezte meg a falut, hogy az besenyő őseik birtoka volt, s mint ilyent engedték aztán át Hench fia János fia Miklós mesternek.

19 Később a simontornyai várnak lett a tartozéka

20 és a hódoltság idején néptelenedett el. A Pest és Heves vármegyék, illetve a váci és az egri egyházmegyék határán fekvő Hatvan legelső említései a Bánk bán veje, Simon által a 13. század első évtizedében itt megalapított premontrei monostorral kapcsolatosak. 1235-ben ez a monostor a váradelőhegyinek a filiája. A körülötte létesült település kedvező fekvésének következtében gyorsan mezővárossá lett, lakossága a tatárjárás után hospesekkel is gyarapodott: az évi 30 garas összegű pápai tized, amelyet az 1330-as években fizetett a plébánosa, ugyancsak mezővárosi szintű népességre utal. 1310-ben tűnik fel a „hatvani ispánság" elnevezés: Györffy György szerint azért, mert comes által igazgatott királyi uradalom központja a város.

21 Csánki Dezső szerint

22 a középkor végén a mezővárosnak a Pest megyébe eső részét Kishatvannak, a Heves megyébe esőt pedig Nagyhatvannak nevezték; ez utóbbiról azonban nem ír a hevesi városok között. Hatvan prépostságát és uradalmi központ voltát Fényes Elek is említi.

23 Nógrád vármegyében több Hatvan nevű települést is találunk a középkorban. Közülük az elsőt IV. Béla király 1246-ban kelt oklevele említi.

24 Az oklevél szerint ez a Hatvan Fülek várának a közvetlen szomszédságában feküdt és az esztergomi egyház birtoka volt, amelyet Simon fia Fulcus a tatárok betörésének az idején lerombolt, az ott lakó népeket és nemeseket legyilkolta, a plébániaegyházat pedig lerontotta. Az egyértelmű lokalizálás bizonytalan; a települést Csánki Dezső Fülekpüspökivel azonosította, minthogy ez ugyancsak az esztergomi egyház birtoka volt.

25 A Hatvan névnek az időben ezután következő Nógrád megyei felbukkanása már nem egyetlen települést, hanem egy valóságos településcsoportot érint. A váci káptalan által 1260-ban kiadott oklevél

26 Bágyon falu határosai között a Mikudhatvana és a Kökényeshatvana nevű falvak lakosait is felsorolja; ezek közül az előbbi Mikehatvana néven még a 15. század első felében is szerepel a forrásokban. Mindkét település a Füzegy víz partján feküdt, Mikudhatvana az osz19 FÉNYES Elek, 1851.

1. köt. 95. p. 20 CSÁNKI Dezső, 1890-1913. III. köt. 331. p. 21 GYÖRFFY György, 1987. III. köt. 98-99. p. 22 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 22. p. 23 FÉNYES Elek, 1851.

1. köt. 95. p. 24 FEJÉR Georgius, 1829-1844. IV/1. köt. 403. p. 25 CSÁNKI Dezső, 1890-1913.

1. köt. 99. p. 26 WENZEL Gusztáv, 1860-1874. VII. kot. 537. p. 250