Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Sugár István: Az egri vár 1552. évi ostromának sebesültjei halottai és sebészborbélyai • 189

Ez tehát annyit jelentett, hogy 153-154 emberre jutott egy sebészborbély. Ha azonban csak a katonai állományt vesszük számításba, úgy a helyzet még kedvezőbb. A pontosan kimutatott 1799 főnyi katonaság

14 figyelembe vételével 138 fegyveresre jutott 1 sebészborbély. Ehhez hasonlóan kedvező helyzetre a végvárak vizsgálata során nem találtam. Egy pontos adat szerint az 1556. évi szigetvári ostrom során mintegy ezer főnyi katonaság mellett csupán egyetlenegy borbély, Mihály mester működött.

15 Ennek az adatnak a tükrében értékelhetjük csak valóban Dobó Istvánnak korában messze kimagasló szervezőképességét, s hogy mint a gondjaira bízott katonák sorsával törődő parancsnok, minő fontosnak tartotta az ostrom küzdelmei közepette megsérültek sebészi ellátását. Mint alább látni fogjuk, az egri vár sebészborbélyai jó sebészmesterek voltak, mert igen súlyos sebesülések ellátása mellett még roncsolt végtagok csonkolását (amputatio) is sikerrel végezték Kétségtelen tehát, hogy koruk színvonalán álló sebészorvosi szerszámokkal, műszerekkel is el voltak látva. Ismeretes az egri vár borbélyainak három - nyilvánvalóan legfontosabb gyógyszere is. A várszámadás szerint Dobó ezeket a legfontosabb gyógyszereket, mint a várható ostrom sebesültjeinek kezelésénél felhasználható legfontosabbakat a vár költségére beszerezte, illetve azokat a sebészborbélyoknak - akiket egyébként a túlélt és elhalálozott sebesültek hozzátartozói részére való segély kifizetésénél „medicus "-oknak tituláltak - megtérítette. Ez a három medicina a következő volt: „alumen", azaz timsó, „vitriol", azaz vasszulfát (ferrum sulfuricum),

16 továbbá a „bábyr", azaz a babér bogyója, melynek zsíros olaját kenőcsök és tapaszok (flastromok) készítésére használták fel ebben a korban a sebészborbélyok. A vasszulfát vérzéscsillapító hatása azon alapul, hogy kicsapja a vér fehérjét, és összehúzó hatásánál fogva is, akárcsak a timsó, alkalmas volt vérzéscsillapításra. Bár 1552-ben még ismeretlen volt a vasszulfát fertőtlenítő hatása, de az ostrom sebesültjeinek gyógykezelésénél ismeretlenül, ám ez a kedvező hatás is érvényesült. A sebfelületen ugyanis kénsav („vitriol") szabadul fel. (Egyébként a vasszulfát fertőtlenítőszerként még a XIX. században is használatos volt,

17 s a régi német orvosi szaknyelv éppen ennél fogva „Desinfectioneisen" néven jelölte.

18

) 14 SUGÁR, 1981. i. m. 57. 15 TEÖKE Ferenc: História Obsidionis Insulae Antemi, quae nunc Sziget vocari solita est. Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. Ms. 731. oct. Hung. 16 Ferrum sulphuricum oxydulatum - Ungarische Vitriol, Röhmische Vitriol. ARENDS, Georg: Synonymen-Lexicon. Leipzig. 1891. 148. 17 SZŐKEFALVI-NAGY Zoltán (azóta elhunyt) kémikus, főiskolai tanár, kandidátus szíves szóbeli közlése. 18 ARENDS, 1891. i. m. 148. 191