Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Sugár István: Az egri vár 1552. évi ostromának sebesültjei halottai és sebészborbélyai • 189

A vár pénztára e három gyógyszerért 1 forint 50 dénárt fizetett.

19 Az ostrom életben maradt sebesültjei Tinódi Sebestyéntől tudjuk - aki pontos adatait röviddel a nagy ostromküzdelem után a helyszínen szerezte

20 -, hogy a háromszáznál több halott mellett, „sebesülve marada több kétszáznál. "

2l Az alábbiakban először azokat a sebesülteket vesszük vizsgálat alá, akiknek a különböző jellegű és súlyosságú sérülése nem járt halálukkal. Összesen 94 személy 129 sebesüléséről tudunk, s ezek közül 78-nak egészen pontosan ismerjük a sebesülésüket előidéző okokat is, összesen 109 okot. Ez tehát annyit jelent, hogy az egri várban szolgált 1799 katona 5,2%-ának sebesülése ismertté vált: olyanoké, akikről tudjuk, hogy túlélték kisebb vagy súlyosabb sérüléseiket. Az adatok pontossága szempontjából pedig semmiképpen sem elhanyagolható tény az sem, hogy a kimutatott 94 életben maradt sebesült 86.2%-ának pontosan felderíthető a sérülését előidéző fegyver, illetve egyéb, az ostrommal kapcsolatos más káros körülmény. A 78 életben maradt sebesültről, ti. akiknél ismeretes, hogy mi okozta bajukat, az alábbi táblázat nyújt összefoglaló képet: A sebesüléseket előidéző okok Az ismert sebesültek száma százaléka Az ismert sebesülések száma százaléka Puskagolyó 26 33,34 57 52,30 Agyúgolyó 11 14,10 17 15,61 Nyílvessző 5 6,41 6 5,50 Lándzsa 1 1,28 1 0,91 Ütés (buzogány? csákány? fokos? balta?) 1 1,28 1 0,91 Agyú- vagy puskagolyó lepattintotta kőszilánk vagy kődarab 6 7,70 7 6,42 Ismeretlen eredetű kő okozta sérülés 11 14,10 4 3,67 Agyúlövés nyomán beomlott fal 8 10,26 5 4,60 Agyúlövés találata nyomán szertevágódó faszilánk 2 2,56 2 1,83 19 Lásd a 14. jegyzetet. 20 SUGÁR István: Mikor írta Tinódi az egri várostrom históriás énekét? In: Irodalomtörténet. 1982. 1. szám. 21 TINÓDI, 1645-1646. sorok. 192