Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

gyelmünket. Ez a cégbíróságoknál fennmaradt banki, takarékpénztári iratok csoportja. Ezek tartalmazzák a személyenkénti részvényjegyzéseket, az évenkénti közgyűlésekről készült jegyzőkönyvekből pedig az új részvényeseket, a részvényelemzéseket és a kifizetett jutalékot ismerhetjük meg. Az értelmiség adójának kétszeres beszámítása kérdésében álláspontunk a következő. Először is egyszeresen kell figyelembe venni adójukat, így persze mintegy 30%-uk nem kerül a legnagyobb adófizetők közé. Azonban ennek foglalkozási csoportnak a térnyerése egyértelmű, így „előny omulásukra" háttérinformációként is értelmezhető azon személyek körének a nyomon követése, akik egyelőre nem kerültek be az egyszeresen számított adózók közé. Mindeddig megoldatlan a gyáros-iparűzők problémája, ugyanis az ipartámogató törvények sora évtizedekig adókedvezményt, sőt adómentességet nyújtott számukra. Az 1910-es évekhez közelítve aztán egyre több gyáros virilissel találkozunk, de megjelenésüket aligha lehet egyszerűen az iparosodás térnyerésével magyarázni, mert megfontolandó, hogy az ipart támogató, adókedvezményt adott törvények hatálya ez idő tájt múlik el. Az egyházi személyek virilis-kutatása külön probléma, mert amíg a törvényhatóságokban nincs képviselete szervezeteknek, így bankoknak vagy részvénytársaságoknak, addig - ellentmondásnak tűnik -, de az egyházi birtokok és jövedelmek után a plébánosok, püspökök a legnagyobb adófizetők között találhatók. Tehát annak ellenére, hogy a virilisek általában önmagukat képviselik, sorrendjüket a vagyon és jövedelem nagysága határozza meg, az egyházi jövedelmek, ül. a holtkézi birtokok haszonélvezőit túlnyomórészt gazdasági súlyuknál jelentősebb számban találjuk közöttük, kétszeresen számított adójuk miatt. Sok fejtörést okozott ennek a felemás helyzetnek a feloldása, de úgy gondoljuk, az egyházi személyek jelenléte a virilisek között az egyházi javadalmak haszonbérlői minőségében valósul meg.

15 Annak bizonyítására, hogy egyházi birtokok haszonélvezőiről van szó, álljon itt két az igazoló választmányhoz benyújtott - fellebbezés Vas vármegyéből. - Az egyik a Vas vármegyei Szécsény község körjegyzője által kiállított igazolás 1904. szeptember 14-én arról, hogy a plébánia terhére a körjegyzőséghez tartozó kisközségben hány korona adót mutatatott ki. Nem a plébános, hanem a plébánia terhére 622 koronát könyveltek el, amely kettővel szorozva az adott plébánost megyei virilissé tette. - A másik Lóránth Antal győrvári plébános 1904. szeptember 1-én kelt kérelme, amelyben részletezi az anyaegyház és a filiák szerinti jövedelmeket. Négy plébániai birtok után, egy templomfold után osztottak ki adót, amely 300 koronát tett ki, és a plébános szombathelyi magánbirtoka után is fizetett 225 korona adót. Kérelmét pedig így fejezi be: „vagyok bátor a fenntebbi összeg kétszeresével: 1050 koronával a legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1905 évre szóló névjegyzékébe leendő felvételemet kérelmezni." Vas Megyei Levéltár IV. 405/b. Vasvármegye alispájának iratai 160