Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

Nógrád vármegyében a valóságban is jelentősebb adót az egyházi személyek közül mindössze Baltik Frigyes balassagyarmati evangélikus püspök fizetett 1903 utántól. Valamelyest már más a helyzet Borsodban és Gömörben, ahol is a rozsnyói római katolikus püspök, illetve az egri kisprépost birtokai 4.000 és 2.000 forint körüli adóval voltjelen. Heves vármegyében azonban nem szórványos és nem jelentéktelen az egyházi személyek előfordulása. Az egri érsek pl. 60.000 korona adót fizetett, s ez ténylegesen is tükrözte, hogy ott az egyházi birtok micsoda gazdasági erőt jelentett. Heves megyében több lelkész mellett 1910-ben 8, majd 1914-ben 9 kanonok szerepel a legnagyobb adózók között; egyformán 1.988 koronás adóval. Minden valószínűség szerint a káptalani jövedelmek haszonélvezőivel van dolgunk. Még néhány mondat azon források köréről, amelyek a Nógrád vármegyei virilisek dualismuskori vizsgálatakor felhasználásra kerültek, remélve, hogy egy nagyobb régió vizsgálatát célul tűzők számára tanulságos lehet. A tartalmi változások megragadásához személyekig lemenő forrásokkal kell dolgoznunk. Nógrád vármegyében nem áll rendelkezésre az 1848-as követválasztók névsora, így a volt nemesség elkülönítésére az 1840-es évek vármegyei országgyűlési hozzájárulásokat feltüntető, a személyeket és adóikat közlő lajstromot tudtuk használni.

16 Segített még a töredékes 1861. évi

17 és a teljes 1865. évi választói névjegyzék.

18 Ezen túl az ismert és sokak által használt nemességtörténeti munkákat is figyelembe vettük.

19 I. 9812/1904. - Áttételes bizonyítékaink is vannak Nógrád vármegyéből. 1883-ban Vida Ferenc Palotásról 200 forinttal virilis, 1910-ben ugyancsak palotási lelkészként Sztoics Károly került a legnagyobb adófizetők közé. A plébánosok legnagyobb adófizetők közé jutását tehát az egyházi javadalmak után fizetett adó és az esetleges személyes vagyon birtokból származó jövedelem utáni adó összegeinek kétszerezése tette lehetővé. Egyébként a magánvagyon szinte minden esetben olyan csekély volt, hogy az egyszeresen számított alsó határt el sem érte. - Az itt és a szövegben később hivatkozott virilisjegyzékeket a vármegyei hivatalos lapokból gyűjtöttük össze. Nógrád Megyei Levéltár, a továbbiakban: NML. IV.7, Összeírások gyűjteménye. NML. IV. 201. Nógrád Vármegye Központi Választmányának iratai. 1861. Követválasztók névsora. NML. IV. 257. Nógrád Vármegye Központi Választmányának iratai. 1865. Követválasztók névsora. NAGY Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 1-13. Pest, 1857-1868. KEMPELEN Béla: Magyar nemes családok 1-10. Bp., 1911-31. KEMPELEN Béla: Magyar főrangú családok Bp., 1931. A nógrádi nemesség reformkori előzményeire: PÁLMÁNY Béla: Nógrád vármegye nemességének átrétegződése (1542-1848). Századok 1985. 119. évf. 1. sz. 3-42. 1. 161