Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

ben megemlíti, Szent Erzsébetről elnevezett templomát azonban 1736-ban egy ma is álló barokk építménnyel cserélték fel.

6 Ezután évszázadokig alig ismerünk írott emléket Harsány történetéről, annyi azonban kétségtelen, hogy földesura az egri püspök, bár a XVI-XVII. században a források királyi és köznemesi birtokrészekről is tudósítanak. A falu történetében katasztrofális az 1556. esztendő, amikor seregével Bebek Ferenc elpusztította. Az új népesség már református, és 1576-tól egyházközségük is van Harsányon.

7 A XVI. század második felétől kezdődhetett tehát az a közös birtoklás, amelyben már világiak is részt vettek. 1579-től a királynak, de 1596-tól már a töröknek is fizet adót.

8 A ránk maradt dézsmajegyzékek és urbáriumok révén, amelyeket szerencsére már fel is dolgoztak, többet tudunk erről a faluról, de ezeknek az ismereteknek csak a borra vonatkozó részeit használjuk fel, azokat, amelyek a pincével kapcsolatba hozhatók. A bortermelésről és a hozzá fűződő dézsmáról elmondható, hogy a püspöki birtoklással egyidős lehet. Szent István király elrendelte a dézsmálás kötelezettségét, elvileg tehát ez időtől kezdve az alattvalók beszolgáltatták az egyháznak a megtermelt bor egytizedét. Az egri püspöki uradalom és ezen belül Harsány bortermelésének korai történetéhez adatokat szolgáltatnak Estei Hippolit egri püspök számadáskönyvei, melyeket 1500 és 1508 között vezettek.

9 A kiadások és bevételek általában a bor értékesítésére és a pincére vonatkoznak. A szűkszavú bejegyzések az értékesítésről annyit közölnek, hogy egyes falusi bíróknak a számadás készítője pénzért néhány hordó bort ad ki és ezt az összeget könyveli el. Közöttük több alkalommal Harsány is szerepel: 1501 szeptemberében felvett a harsányi bírótól 6 forintot egy hordó borért, amit az egri pincéből küldött a faluba (144. lap), később ez még néhány évben megismétlődik. Máshol feljegyzi még a számadás az impositio, azaz a kocsmáitatásra kiadott bor mennyiségét vas (tbsz. vasa), illetve vas médium, tehát hordó vagy félhordó űrmértékben, ami egy egri hordó esetében 407,232 liter, vagy ennek fele volt.

10 Az 1503-ban négy alkalommal kivetett impositio összesen 6,5 hordó bort, vagyis 46 fit. 50 dénárt jelentett (178-181. lap). Több bejegyzés tanúskodik arról, hogy a falvak bírái bort vásárolnak az egri püspöki pincében, amit a községekben pénzért mérnek ki. 1501. július 8-án a pincemester Alberto Barbato de Arsan-től (Harsány?) 4,5 nagyhordó bor vételára fejében 20 frt-ot 6 HALMAY Béla-LESZIH Andor, 1929. 603-605. 7 SOÓS Imre, 1985. 92. 8 BOROVSZKY Samu, é. n. 9 E. KOVÁCS Péter, 1992. közölte a számadáskönyv teljes, korrigált szövegét. 10 MAKSAY Ferenc, 1959. 840. 11