Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

kapott és a bort Harsány, Papi és Kürt (puszta) helységekben árusították ki. Ez az akció megismétlődik hasonló feltételekkel 1502-ben is (142, 143, 148. lap). A Hippolit püspök korában vezetett számadáskönyv adataiból tehát bizonyossá válik, hogy Harsány borgazdálkodása erősen függött az egri központi pincészettől, ahonnan rendszeresen vásároltak bort valószínűleg educillatio, kocsmáitatás céljára. Minthogy Harsány nemcsak saját felhasználásra, hanem másik két falu számára is szerzett be bort, ezt elárusításáig pincében kellett elhelyeznie. A harsányi nagypince létezése ezért ebben az időben bizonyítottnak tekinthető annak ellenére, hogy erre konkrét adatot még nem ismerünk. A kocsmáltatási/kocsmálási jog jelentős jövedelmet biztosított a földesúrnak, minthogy birtokain csak ő árulhatott bort.

11 A dézsmaszőlő vagy -bor a termésnek csak kisebb hányadát tette ki, többsége a termelőnél maradt. Annak ellenére, hogy a XVI. század közepére már elég jól kiépítették az egri püspöki uradalmat, Harsányban mégsem volt szőlészeti major, sőt az urbárium megfelelő szakaszának értelmében a jobbágyok a dézsmabort kötelesek voltak Egerbe, vagy más meghatározott helyre szállítani. Amint a modenai számadásokból fentebb értesültünk, az egri pincébe vitt bort az uradalom később eladta saját falvai lakosságának, és ezért nem szerepel az urbáriumban a kocsmáitatás, tehát a földesúri bormonopólium.

12 Ez más feltételek mellett csak később alakult ki. Harsány XVI. századi szőlőművelésének, bortermelésének társadalmi hátterét és terméseredményeinek változásait a dézsmajegyzékekből vázlatosan rekonstruálni lehet. A kiadott és értékelt dézsmajegyzékekből az 1549, az 1576-1577. és az 1598. éviek tartalmaznak számunkra értékelhető információkat.

13 1549-ben Harsány 39 településsel együtt a mohi kerületbe (districtus) tartozik. Két szőlőhegyéről (Ponghegye, Aranyas) a termés tizedét, háromról (Hegymek, Kombazo, Keselyes) pedig a szőlő ötödét kellett beszolgáltatni. A lakosság rétegződése ebben az évben: 40 zsellér, 27 házas zsellér (pauper), 10 féltelkes és 1 gazdag paraszt.

14 A következő névsor 1576-1577-ben készült és többé-kevésbé új lakossággal, mert időközben - 1566-ban - elpusztították, majd újjátelepítették a falut.

15 Az 11 N. KISS István, 1960. 1069. 12 KANDRA Kabos 1886; MAKSAY Ferenc 1959. 24. (térkép az egri uradalom majorsági földjeiről 1558. és 1687. időpontokban, ahol Harsányt csak erdőgazdálkodási profillal jelzik) 37, 46, 700. Jellemző, hogy a harsányi urbárium 1558-ban nem tesz említést az educillatióról; ld. N. KISS István, 1960. 1069, és BÁN Péter, 1980. 477-478. a kocsmál/tat/ásról. 13 A dézsmaj egy zekéket N. KISS István (1960) ismertette és dolgozta fel, a következőkben (röviden) őt idézzük. 14 N. KISS István, 48-49. - az ötödre ld. BÁN Péter, 1980. 920. 15 N. KISS István csak a terméseredményeket adja meg, sajnos a lakosok nevét mellőzi, s így nem tudjuk szövegéből megállapítani, hogy az újjátelepítéssel mennyire válto12