Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9
A pincék történetének, kialakulásának és jelenlegi állapotának tudományos vizsgálata több téren is eredményt hozhat. Elősegítheti a Felföld nagy tömegű föld alatti építményeinek megismerését, rendszerezését, koruk meghatározását; elmélyítheti a régió eddig ismert történetét azáltal, hogy a föld alatt rejtőzködő reliktumokat fedez fel; segítheti a lokális történelmi vizsgálatokat, összpontosíthatja azok körét egyetlen településre, vagy témájától függően egy szélesebb tájra. Ilyen összefüggésekre mutathatunk rá Harsány község nagypincéjének bemutatása és története során. A Bükk mészkőfennsíkját délről és keletről körülvevő vulkáni koszorú tartozéka az a riolittufa sáv, ami rendkívül alkalmas arra, hogy puha anyagába emberi munkával különböző célú üregeket vájjanak. Bár a Miskolctól és környékétől a Tárna völgyéig húzódó övezet településein a kutatók sokfelé barlanglakásokat írtak le, ilyet Harsányban nem találtunk, tehát valószínűleg a múltban sem léteztek. 2 Annál inkább vannak lyukpincék a település északi szélén, s közöttük az egykori püspöki pince, ami a mellette lévőknek is nevet adott: ez a Nagypince sora. Pincék emellett még a település belterületén máshol, vagy a határban is vannak. Itt, a Vajla határrészen ugyancsak van egy nagypince, amit már nem használnak. Az 1929-es borsodi monográfiája Harsányban a Püspöke, Halomvár, Leányvár és Tetemvár földrajzi neveket említi, az egri püspök nyaralója pedig a Kakashegyen állt, amint ezt Pesty Frigyesnél olvashatjuk. Ő egyébként a határ északi részén Apátza-völgyi'ól is ír, s ezek a helynevek a település mozgalmas történetéről tanúskodnak. 3 Mindez már csak a múlté, mert a nevekhez fűződő építészeti vagy egyéb emléknek sehol sincs nyoma, bár az említett monográfia szerint a Püspöke szőlő aljában egykor „huszita templom" állt. A falu nevének eredeztetését, magyarázatát két változatban ismerjük. Az egyik, a régebbi, Borovszky Samutól származik, mely szerint hruzanu lehetett az ősi alakja és ostort jelentene. A másik etimológia szerint Harsány a hárs fanév kicsinyítő képzős származéka. 4 A települést már először, 1261-ben úgy említik, mint az egri püspök tulajdonát és nagyon valószínű, hogy ez a birtokviszony még a „szent királyok", tehát I. István és I. László idején keletkezett. A XIII. században vele együtt említik Vajla falut, de a XIV. században már csak személynévhez kapcsolódva: utoljára 1325-ben mint vajlai út, „via de Wajla", ami Kisgyőrbe vezet. 5 Később valószínűleg nem lakták, de a Vajla név, mint a harsányi határ egyik keleti része, napjainkig megmaradt. Harsány lelkészét a pápai tizedjegyzék 13322 A Bükkalja barlanglakásaira ld. BAKÓ Ferenc, 1977. 3 HALMAY Béla-LESZIH Andor, 1929. 603-605; PESTY Frigyes, 1988. 138. 4 BOROVSZKY Samu é. n.; KISS Lajos, 1978. 265. 5 GYÖRFFY György, 1987. 813; SOÓS Imre, 1985. 92; KOVÁCS Béla, 1978. 129. 10