Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9
A harsányi dézsmapince Adatok az egri püspökség borgazdálkodásának történetéhez Településeink történetének többféle forrása között igénybe vehetők a föld alatti építmények, a borospincék is, bár ezek leírása vagy formai elemzése nem tartozik a bizonyítás megszokott módszerei közé. Hasonló kapcsolatot ismerhetünk fel az uradalmak gazdálkodása és a pincék között, amire példa lehet az egri egyház uradalma, amelynek egyik gazdaságára, a Borsod megyei Harsányra irányítjuk figyelmünket. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy írásunk célja nem gazdaságtörténeti, hanem inkább történeti-néprajzi és építészettörténeti, mert a harsányi pince olyan tematikai keret része, melyet a Felföld kőbe vagy löszbe vájt uradalmi, ún. lyukpincéi töltenek ki. Ezek a fold alatti „barlangépítmények" sajátosjelenségei a Felföld keleti részének, s közéjük tartoznak a lakások, kamrák, istállók, hodályok mellett még a borospincék is. Ahhoz viszonyítva, hogy a lyukpincék száma becslés szerint több tízezerre tehető, leírásuk és történetük, keletkezésük tudományos értékű vizsgálata aránytalanul szerény. l A borospincékre vonatkozó ismeretek elégtelensége, hiánya azért sajnálatos, mert ezek az építmények az ember gazdasági, műszaki és esztétikai alkotókészségének alig ismert bizonyítékai. Évezredes történelme során hazánk és a Felföld olyan események színhelye volt, amelyek elűzték a népet lakóhelyéről vagy megsemmisítették, építményeit pedig elpusztították. A föld alá rejtett pincék azonban sokszor túlélték ezeket a csapásokat, és inkább megmaradtak, mint a föld felszínére épített lakóházak, templomok. A borospincéket országos viszonylatban Vincze István rendszerezte. Munkája csak a népi építményekre szorítkozott, a nagyobb szabású, uradalmi vagy nemesi pincékkel nem foglalkozott. Ld. VINCZE István 1958. Néprajzi szemléletű írás még erről a tájról BAKÓ Ferenc munkája (1961); a miskolci Avas hegy borospincéinek elsősorban történeti, levéltári adatokra épülő feldolgozásait a legújabban megjelent, DOBROSSY István szerkesztette monográfia (1993) foglalja össze. 9