Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Cseh Zita: Megfigyelők és megfigyeltek. Heves megyei református lelkészsorsok a Kádár-rezsim első időszakában

László hosszas rábeszélés után november 1-jén visszatért Budapestre4 és két korábbi egyházvezetővel, Kardos Jánossal és Papp Lászlóval vállalták a mozgalom irányítását. Ravasz László még ezen a napon rádióüzenetet intézett az ország lakosságához és a híveihez. A református egyház új irányító testületéként létrehozták az Országos Intézőbizottságot, melyből hamarosan egy országos mozgalom bontakozott ki, a Református Megújulási Mozgalom. A mozgalom célkitűzéseiről Ravasz László 1956. november 13-án kelt körlevelében minden egyes presbitériumot és lelkipásztort tájékoztatott, s egyúttal kérte a csatlakozási szándék jelzését. A körlevélre 950 pozitív válasz érkezett, mely jelezte a változás szükségességének elfogadását a gyülekezetekben.5 A forradalom leverése után a megújulási mozgalmat, mint restaurációs törekvést, igyekeztek a leghatározottabb módon felszámolni. Működését mind államhatalmi, mind egyházi részről ellehetetlenítették, intézményeit felszámolták, egyes szereplői ellen pedig eljárást indítottak. Ravasz Lászlónak ismételten el kellett hagynia a fővárost, 1957 februárjában visszavonult Leányfalura.

1957 januárjában fontos egyházpolitikai programnyilatkozatot tett közzé a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, a konkrét feladatokat pedig a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1958. június 10-i, az állam és az egyházak közötti viszonyra vonatkozó határozata fogalmazta meg. Ez biztosította az egyházak szabadságát az 1948-1950-es egyezmények szerint, de ugyanakkor elvárta, hogy az egyházak működjenek közre a rezsim konszolidációjában, saját maguk számoljanak le körükben a „klerikális egyházi reakcióval”, s szüntessék meg a békepapok korlátozását. Ennek az egyházpolitikának a végrehajtása az Állami Egyházügyi Flivatalra várt, fontos eszköze pedig a hatalommal együttműködni kész egyházi vezetés kialakítása volt.6 A határozat kimondta, hogy a hívők vallási érzelmeit sértő durva módszereket kerülni kell, s külön kiemelte, hogy az ifjúsággal csak az iskolai hitoktatás keretében, valamint elsőáldozás, bérmálás és konfirmálás keretében lehet foglalkozni, minden más csoportos foglalkozás megengedhetetlen.

A református egyház élete is lassan a régi, bevált sablon szerint haladt, a pozíciójába visszahelyezett korábbi egyházi vezetés visszaállította a forradalom előtti állapotot, s élesen elhatárolta magát a megújulási mozgalomtól. 1957. április 11-én megalakult az Országos Béketanács Református Bizottsága, 1957. december 30-án pedig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az „ellenforradalom” alatt és azt követően a népi hatalomért kifejtett tevékenységéért, valamint az állam és az egyház jó viszonyának elmélyítéséért tevékenykedő egyházi személyeket a

4 Az 1953-ban lelkészként is nyugalmazott dunamelléki püspököt száműzték Budapestről, 1975-ben bekövetkezett haláláig Leányfalun élt.

5 Barcza-Dienes 185-188.

6 Balogh-Gergely 78.

189