Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Cseh Zita: Megfigyelők és megfigyeltek. Heves megyei református lelkészsorsok a Kádár-rezsim első időszakában
Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntette ki, akik között hét református egyházi vezető is helyet kapott. Az ateista pártállam állambiztonsági szerveinek kiemelt ellenfelei voltak az egyházak, az egyházi ellenzék, a különböző vélelmezett ellenséges egyházi tevékenységek, csoportosulások. A református „vonallal” a belső reakció elhárítása osztály foglalkozott,7 8 s fő feladatának tekintette, hogy az egyház felső vezetésébe beépüljön, megoldva így az irányítást és a felderítést. 1957 nyarán a református püspöki karból már két hálózati személlyel rendelkeztek. Elégedetlenek voltak viszont a megyei osztályok munkájával: „A megyei főosztályok politikai osztályainak felderítő és elhárító munkájáról meg kell állapítani, hogy egyházi vonalon /.protestáns vonalon:/ nem rendelkeznek átfogó képpel az egyházi személyek ellenséges tevékenységéről, vagyis a tömegek közt folytatott ellenséges tevékenység felderítésére nincsenek berendezkedve. A megyei főosztályok politikai osztályainak ez a hiányossága abból adódik, hogy ügynökséggel nem, vagy elenyésző számmal rendelkeznek”.8 Illegális, reakciós egyházi tevékenységnek, s így üldözendő- nek tekintették a megújulási mozgalmat és a Bethániát. A megújulási mozgalomban részt vevőket, illetve a bethánistákat9 a forradalom után állambiztonsági szempontból kiemelten kezelték. Heves megyei helyzetkép A túlnyomóan katolikus vallású lakossággal rendelkező Heves megyében, melynek székhelye egyben érseki központ is, a kis lélekszámú református egyházak felügyelete érzékelhetően nem nagy hangsúllyal szerepelt a kommunista diktatúra egyházi ügyekért felelős párt, állami és a politikai rendőrség funkcionáriusainak a munkájában. Borai Emil megyei egyházügyi főelőadó10 egy 1959-es 7 Ez a Belügyminisztérium II/5. Osztálya volt, majd az 1962-es átszervezés után a TTT/TTT. Belső reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökséghez került a terület. Az 1972-es újabb belügyi átszervezésnél jött létre a IIMII-1. osztály, mely kifejezetten az egyházi elhárításra szakosodott. A református egyházakkal a IlI/III-l-b alosztály foglalkozott. Lásd Cseh 73-90. 8 ÁBTL 3.1.5. 0-13586/1. 16. 9 A bethánisták egy része az 1950-es feloszlatás tényét nem volt hajlandó elfogadni, és belső egyházi kegyességi alternatívaként, mozgalomként működött tovább. A bethánisták kivonták magukat az ellenőrizhetőség alól, és kritikusan viseltettek az államhatalommal kiegyező, szerintük elvilágiasodó hivatalos egyházakkal szemben. Magatartásuk miatt a politikai rendszer egyik legveszélyesebb egyházi ellenzékének számítottak. A későbbiekben a rendszerellenesség direkt vádja lekopott róluk. A politika és a hivatalos egyház ennek ellenére fellépett ellenük. 101951 és 1957 között a Heves Megyei Tanács VB Titkársága, míg 1957-től a Művelődési Osztály alkalmazásában állt az egyházügyi főelőadó. Borai Emil 1953. szeptember 1-től 1969 márciusáig látta el ezt a feladatot. Utóda Tatai István lett. MNL HML XV.41. 31. rsz. 190
