Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században

rekek is átvették és követték a felnőttektől látott mintákat, amely csak tovább szí­totta és mélyítette a szomszédok egymás közötti feszültséget.102 A fizikai bántal­mazás is előfordult, kővel dobáltak meg a református asszonyokat,103 sőt még a gúnyolódó diákokat - egyiküket pofonnal is - megfeddő és a reformátusokat vé­delmébe vevő katolikus nemes is támadásuk célpontjává vált. Őt a diákok meg­kergették, majd házához dorongokkal mentek, kapuját is feltörték, s fegyverrel kellett magát megvédenie.104 A városba reformátusokhoz látogató idegeneket is figyelték, a vegzálás még őket is érintette. A Tiszafüredről érkezett nemes Nánási Pált már a város ut­cáján „ihi kúria, Esopus komondora’’’ kiáltozással kísérték a diákok, s a vendégfo­gadó háznál is folytatták a sértések záporát. Hamarosan megjelentek a plébános kiküldöttjeként káplánjai, akik a prédikátor kiadatását követelték, mivel annak hit­ték a látogatót. A félreértést a káplánokkal tisztázták, akik el is távoztak, de a di­ákok még ezt követően is kiáltozták a reformátusokat bántó szavaikat.105 A szidalmazásokon túl a reformátusok totális elszigetelését, a velük való társas érintkezés teljes megszakítását is proponálta és propagálta a plébános: „Minden prédikációjában Esopus komondorinak, capernitálcnak nevez bennünket, velük se társalkodjátok, házatokba se eresszétek, tanácsot se adjatok, se ne kö­szönjetek nekik,”106 Ehhez kapcsolódóan a céhes ipart űző kálvinista és evangéli­kus mesterektől a legényeiket és inasaikat a plébános „elhajtotta, és kiprédikálta, hogy kálvinistánál pápista ne szolgáljék. ”107 A Gyöngyösön elszabadult indulatok megfékezése a törvény eszközével sem sikerült. Két gyűlölködést/szidalmazást elkövetőre hiába szabott ki büntetést az alispán, a diákok a kalodába zárt varga legényeket kiszabadították még bünte­tésük letelte előtt.108 Újra kezdődött a reformátusok otthonukban történő vallásgyakorlatának megzavarása és annak korlátozása. 1751. november 7-én Demeter István házánál 102 1752 húsvét hetében a pataknál játszó gyerekek kiabáltak egymásra, amit követett az őket védelmükbe vevő anyáik indulatos összeszólalkozása. MNL HML V. 101 .b. Fasc. 28. No. 77. Pap Mártonné Lévai Rozália vallomása. 103 GyEL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. Tanúvallatási jegyzőkönyv. Cserencsényi Já­nos vallomása. 104 104 GyEL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. Tanúvallatási jegyzőkönyv. Kiss Antal és Komjáti Gábor vallomása. 105 Uo. Macza József vallomása. 106 GyREL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. A gyöngyösi reformátusok levele Grassalko- vich Antal kamaraelnöknek. 1752. május-június. 107 GyREL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. A tanúvallatási jegyzőkönyvben Slakta Ádám evangélikus tanú vallomásában ezt megerősítette: „Szabó mesterember lévén a tanú, nyil­vánvalóan tudja, hogy plébános úr parancsolatjából elvették a legényét.” 108 GyREL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. Tanúvallatási jegyzőkönyv. Kiss Antal, Nagy Mátyás vallomása. 69

Next

/
Thumbnails
Contents