Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században
alispán február elején írt levelében felszólította a reformátusokat az 1698-as megállapodásban foglaltak betartására, így a plébánosnak járó 100 forint megfizetésére. Az 1712. február 12-én kelt válaszlevelükben a reformátusok vitatták a szerződéskötésnek az érvényességét, sőt magát a tényét, a meglétét is megkérdőjelezték. „Hogy az 1698. esztendőben néhai Almási András gyöngyösi plébános és a helvetica confession lévő atyafiak között közönségesen olyan litte- rális accorda11 vagy transactio lett volna, amely az akkori elöljáróink tulajdon kezek subscriptiojával12 és usualis13 pecsétekkel megerősíttetett volna, senki az öregek közül is arra nem emlékezik”, egyébként pedig ha mégis lett volna közöttük bármiféle megegyezés, azt I. József 1710. november 11-én a vármegyében kihirdetett intimatioja semmissé tette.14 A továbbiakra vonatkozóan pedig majd az országgyűlés által ezután meghozott törvények lesznek iránymutatók - vallották. A reformátusok által várt kedvező törvényi változások azonban elmaradtak, viszonyuk a plébánossal pedig megromlott, a köztük lévő viszályok, melyekre majd a későbbiekben visszatérünk, állandósultak.15 A helyzet rendezésére 1713. május 20-án foglalták írásba megállapodásukat Árokszállási József gyöngyösi plébános és a reformátusok képviselői, Sallai Pál, Szabó András, Barcsai Gergely, Lévai Ferenc, melyet tanúsító aláírásával a vármegye alispánja, szolgabírája és aljegyzője is ellátott.16 Az egyezségben a reformátusok vállalták, hogy nyilvános vallásgyakorlatot nem folytatnak a városban, ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy a házaikban istentiszteletüket senki által nem háborgatva végezhessék, s halottaikat is maguk temethessék. Ahhoz a jogukhoz is ragaszkodtak, hogy a keresztelés és házasságkötés helyét szabadon megválaszthassák, ugyanakkor megígérték, hogy az ezekért és a temetésekért járó stólát a plébánosnak megfizetik. A megegyezést, mely lényegében a vonatkozó törvények helyi szinten való újrafogalmazását tartalmazta, s a városban felmerült problémák (pl. temetkezés, melyet a plébános megtagadott) rendezésére szolgált, egy éves időtartamra kötötték. így a következő esztendőben újabb, időbeli korlátozást már nem tartalmazó, állandóra szóló megállapodást kötöttek, mely végül II. József türelmi rendeletéig Gyöngyösön mint helyi szabályozás érvényben maradt. Az 1714. augusztus 14-én kelt egyezség bevezetőjében kifejtett célkitűzése ezúttal is a városban lévő két legnagyobb felekezet közötti békés együttélés biztosítása volt, hogy „...a kívánt felebaráti szeretet, békés séges megmaradás és állandó egyezség közöttünk mind a két részről megmaradjon, és az gyülölséges 11 szerződéslevél 12 subscriptio (lat.): aláírás 13 usualis (lat.): használatos 14 MNL HML V.lOl.b. Fase. 28. No.61., GyREL A.VI. Replica. 1712. február 12. 15 Erre utalnak az egyezséglevél bevezetőjében is. 16 GyREL A.VI. Egyezséglevelek. 50
