Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
kiszorítása nélkül nem férhetvén be jelenlegi szűk imaházunkba, hogy valláserkölcsi érzéseik ébren tartassanak, erősítessenek, nagyon is ki vannak téve a lelki elvadul ásnak, s az erkölcsi züllés veszélyének. Ennek megakadályozása pedig úgy hisszük, Eger városának s éppen olyan jólfelfogott érdeke, mint egyházközségünknek. Mély tisztelettel kérjük azért a fentebb kitüntetett telek adományozást. A tekintetes Képviselőtestület méltányosságában, igaz magyarságában, emberbaráti szeretetében bízva, ügyünket jóindulatú pártfogásába ajánlva vagyunk. Egerben 1908. év október hó A tekintetes városi Képviselőtestület alázatos szolgái Az egri református egyházközség megbízásából és képviseletében Zsivora Samu főgondnok Tóth István ref. lelkész ” 1908. október 15-én az Építészeti és Szépészeti Szakosztály helyszíni szemlét tartott és javasolta a telek átengedését azzal a kikötéssel, hogy az egyház a telket három oldalról díszes vasrácskerítéssel és járdával vegye körül. Eger város képviselőtestülete nem zárkózott el attól, hogy megfelelő telket adományozzon, de egy tizenkét tagú bizottságot állított fel, hogy az a templom építéséhez szükséges terület nagysága és az építkezés helye tekintetében javaslatot tegyen. A bizottság a vásártéri telek átengedését nem javasolta és a városban fekvő közterületek közül egyet sem talált alkalmasnak a kért célra, viszont egyhangú határozatot hozott egy Barkóczy-telek83 tekintetében. Ez a Gólya utcában levő mintegy 300 nöl területű telek a bizottság szerint kiválóan alkalmas lett volna templom építésére: forgalmas, aszfaltozott utcán feküdt a belvárosban, az „értéke pedig arányban áll azzal a kötelezettséggel, amelyet a város mint erkölcsi testület egy ilyen irányú kérelemmel szemben kell hogy magáénak ismerjen.’’'’ A képviselőtestület a 2199/1909. számú határozatával a telket az egyház számára átengedte azzal a kikötéssel, hogy a templomnak négy éven belül fel kell épülnie.84 1909-ben Tóth István lelkész levélben fordult Heves vármegye törvény- hatósági bizottságához és templomépítés céljából segítséget kért a megyétől. Ebben az évben az egri egyházközség telekkel és 60000 korona készpénzzel rendelkezett: Eger város képviselőtestülete 20000 korona értékű telket bocsájtott az egyház rendelkezésére, a túlnyomórészt tisztviselő és iparos egri egyháztagok 20000 koronát, a Református Egyetemes Konvent pedig 40000 korona rendkívüli segélyt adományozott templom és parókia építése céljából. Mindez azonban kevés 83 A forrásokból nem derül ki, hogy a telek korábban Barkóczy Ferenc püspöké vagy Bar- kóczy László kanonoké volt. 84 MNL HML V.72.a. 5930/1908. 31
