Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
volt ahhoz, hogy a pétervásárai és felső-egri járásban élő, felsőbb egyházi hatóságok által az egri egyházhoz csatolt protestáns hívek, az egri egyháztagok, a református katonák, iskolás gyermekek befogadására alkalmas, „s a díszesebbnél díszesebb templomokkal ékeskedő Eger város szépészeti kívánalmainak is megfelelő” templomot emeljenek, ezért a lelkipásztor további 10000 korona kiutalását kérte a megyétől. A törvényhatósági bizottság az összeget, 1910. évtől kezdődő 5 évi fizetési kötelezettséggel megszavazta.85 Az építkezéshez szükséges forrást azonban az egyházközség még így sem tudta előteremteni és a templom felépítésére kitűzött határidő 1913. február 20-án lejárt. Eger város tanácsa felszólította az egyházközség elöljáróit, hogy nyilatkozzanak az ügyben, mivel az értékes telket nem óhajtja tovább lekötve tartani. A lelkész jelezte, az egri református egyházközség négy év alatt minden erőfeszítést megtett, hogy a szükséges anyagi erőforrásokat előteremtse, de az építkezés megkezdéséhez szükséges tőkét nem tudta előteremteni és két év haladékot kért. Tóth István leszögezte, a templomépítés az egyháznak a legsürgősebb, mivel híveinek száma 800-ról 1100 lélekszámra emelkedett.86 A nagy háború kitörése új helyzetet teremtett. Az egyházközség templomalapját hadikölcsönkötvény vételére fordították, így 1915-ben kénytelenek voltak a telek beépítésének határidejére módosítást, s újabb 5 évre szóló hosszabbítást kérni. Eger képviselőtestülete 3 év haladékot adott, amit 1918-ban újabb 3 évvel hosszabbítottak, 1921-ben pedig a református lelkész tudatta, hogy százezer ko- ronányi kinnlevőségük fekszik hadikölcsönben és ismét haladékot két, immár 6 évre szólót, amit a képviselőtestület méltányosságból ismét megszavazott.87 Az 1908-ban tervezett templom soha nem épült fel. A másfél évtizedig tartó huzavonának az lett az eredménye, hogy a város képviselőtestülete végül a templomtelket az építendő államrendőrségi palota részére 1927-ben lekötötte. A presbitérium tiltakozott amiatt, hogy a város az egyházközséget annak megkérdezése nélkül fosztotta meg a templomtelektől és egy elvi deklarációval akarta kielégíteni. Ragaszkodott a képviselőtestület egy 1927-es határozatához, melynek értelmében a város telket adományoz az egyházközségnek. Az újabb elképzeléseket Eger műszaki tanácsosa vétózta meg: az új pénzügyi palotával szemben levő Foglár tér templomépítésre nem alkalmas, kisméretű, alápincézett terület, ami a szabályozási terv szerint parknak lett kijelölve, a Gólya úti siketnéma intézet telkén való építkezés pedig lehetetlenné tette volna a patak mellett kijelölt főút megépítését.88 1929-ben Tóth István lelkész azt írta, „egyházközségünket imaházunk szűk volta, híveink közakarata elementáris erővel kényszeríti az építkezés gyors 85 MNL HML IV.404.a. 3639/1914. 86 MNL HML V.72.3. 5930/1908. 87 Uo. 88 MNL HML V.72.a. 961/1927. 32
