Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
hanem annak egri leányegyházában is legalább minden ünnep és vasárnap reggelén részesülhessenek. ”21 Az egyházmegyei szék az egyház-alapítási ügyet felkarolta, de szükségesnek látott egy részletes kimutatás beterjesztését annak tisztázására, hogy az imaház felszerelése és a szolgálatot végző egyházi személyek díjazása mennyi költséget igényel, és abból az egriek mennyit, és mi módon tudnak előállítani. Az egriek előterjesztették: a Vasváry Károly által felajánlott ingatlan annak saját költségén átalakíttatott, a berendezésről (a hívek székei, a szónokszék és az úrasztala, valamint a hozzájuk tartozó felszerelések) a helyi közösség tagjai gondoskodtak,22 ilyen tekintetben alig maradt valami kívánnivaló. Beadványukhoz egy kimutatást mellékeltek az egyház javára felajánlott adományokról.23 A szolgálattevő egyházi személyek díjazásának költségével kapcsolatban a makiári anyaegyház lelkészének segédtartási díját évi 200 új forintban, az An- domakról bejáró énekvezémek (kántornak) juttatását az utazási költségekkel együtt 50 forintban állapították meg. Az egyházközségi tagok hozzájárulása 70 Ft volt, a fennmaradó részt az egyházkerülettől kérték, remélve, hogy a 70 Ft emelkedni fog, miután a vagyontalanabbak és az Egerben lakó családos protestáns cselédek és hivatalnokok, illetve a téli időszakot Egerben töltő protestáns úri családok is nyilatkoznak az egyházfenntartási járulékfizetésről. Már az 1860. december 26-án, karácsony másnapján tartott első nyilvános istentisztelet alkalmával sokan kint, a szabad ég alatt hallgatták az igét, és nyilvánvalóvá vált, hogy az ideiglenes imaház szűk. Az is probléma volt, hogy az imaház Eger egy félreeső helyén feküdt, és a nyilvános istentisztelet méltóságának és a hívek létszámának valószínűsíthető gyarapodása miatt semmilyen tekintetben nem felelt meg. A megoldás egy tágasabb templom építése lett volna, amit az egyházközség önerőből nem tudott megvalósítani. A cél elérése érdekében egy felhívást szerkesztettek, melyet Magyarország és Erdély összes protestáns egyházközségéhez szándékoztak eljuttatni. A felhívásban megemlítik: annak ellenére, hogy a reformáció kezdetekor Eger és Egervölgye a protestantizmus virágzó kertje volt, a vár 1596. évi elfoglalása, a csaknem egy évszázados török uralom, majd a város Fenessy püspökkel 21 Idézet az alsó-borsodi egyházmegye 1860. augusztus 28-án, Palkonyán tartott közgyűlésének jegyzőkönyvéből. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXII. 39905. 22 Prágay Lajos 1861. április 2-án kelt, az egyházkerületi kormányszékhez küldött köszönetnyilvánításában azt írta, az ideiglenes imaház felszereléséhez a székeket és az úrasztalát az egri római katolikusok ajándékba készítették. Az imaház tetejére fatomyot építettek és a toronyba helyezett harangot (jobb oldali körírás: „ Ti mindnyájan egy vagytok Jézus Xtus- ban ”, bal oldali körírás „Az egri evangyéliomi protestánsok javára Máhr Ferencz és neje Gilányi Borbála 1861 ”) szintén római katolikusok önttették. Több római katolikus pénzbeli adományt ajánlott, volt, aki 100 o.é. forintot. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXII. 40190. 23 Lásd az 1. sz. mellékletet. 16
