Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
1695-ben kötött szerződése azzal a következménnyel járt, hogy a református vallás követői nemcsak az állandó letelepedés jogát nem nyerték el, de még éjjeli szállásra sem szívesen fogadták be őket. Míg egy évvel az 1840. évi 29. te. elfogadása után - mely megengedte, hogy a zsidók bármely vidéken letelepedhessenek az országban - Egerben már zsinagóga állt, a városnak egyetlen állandó, birtokképes protestáns lakosa sem volt.24 A 19. század második felében azonban a városban élő protestánsok száma egyre inkább gyarapodott. 1860. augusztus 15-én gyűlésen, melyen kinyilvánították egyházközség-alapítási szándékukat, határoztak arról is, hogy céljaik elérése érdekében az egyházmegyéhez, valamint a magyarországi és erdélyi hittestvérekhez fordulnak. Érveiket, terveiket öt pontban foglalták össze: 1. a protestantizmus alapjainak megvetése és a hitélet megteremtése „a közönséges isteni tiszteletnek hitvallásunk elvei és egyszerű szertartásai szerint Egerbe újból behozatala és megalapítása által”-, 2. a protestáns hivatalnokok, katonák, a főgimnáziumban tanuló ifjúság, az iparossegédek és cselédek, akiknek létszáma az Egerben megtelepült protestánsokon kívül a 200 főt is meghaladja, saját hitelveik és szertartásaik szerint nyerjenek lelki feltöltődést, vallásos oktatást, hogy hitükben megmaradjanak; 3. a felekezetiség eszméjének háttérbe szorítása, a keresztény ökumenizmus, testvéri egyetértés és nemzeti összetartozás eszméjének előmozdítása; 4. az ideiglenes és a város félreeső helyén fekvő imaház helyett az istentisztelet méltóságának megfelelő templom építése; 5. és mivel az 1848. évi 20. tc.-et, mely kimondta, minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedezendők, hatályon kívül helyezték, protestáns hitsorsaik erkölcsi és anyagi erejére, támogatására és segélyére fognak támaszkodni.25 Heves megye császári és királyi megyefőnöksége a nyomtatványokat azzal az indokkal, hogy előzetes jóváhagyást nem kértek, azok tárgya kéregetés és a szerzők néhány olyan törvényre apelláltak, melyekre hivatkozni botrányos, az egyházközségnek az egyházi autonómiára való hivatkozása ellenére a kinyomtatott példányokat a nyomdában mindaddig visszatartotta, míg az egyházkerület a benne foglaltakat jóvá nem hagyja és az illetékes minisztérium meg nem engedi. Tibolth Károly császári és királyi megyefőnök, az egyházközség azon kérésére, hogy közölje a hatóság, a fennálló sajtótörvények értelmében tartja vissza a nyomtatványokat vagy konfískálja el, azt válaszolta, hogy mellőzni szeretne minden nagyobb zajt előidéző intézkedést, és azokat a szuperintendencia határozatának meghozataláig tartja vissza. A presbitérium az egyházkerületi kormányszéket arra kérte, járjon közben és hasson oda, hogy az egri leányegyházat a politikai hatóság 24 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. LXXXII. 39906.268 25 Uo. 17
